Danke sün, májkrém – nyelvtanulás gyermekkorban

Gondtalanul és hihetetlenül gyorsan képesek az óvodások második nyelvet elsajátítani, sokak szerint érdemes is ezt mihamarabb elkezdeni. Vannak viszont, akik úgy gondolják, hogy ebben az időszakban a szabad játék a legfontosabb, és többet árthatunk, mint amennyit használnánk. Szakértőket kérdeztünk.

A legfontosabb érvük azoknak, akik a gyermek minél korábbi idegennyelv-elsajátítását szorgalmazzák, hogy az óvodások nagyon könnyen veszik a nyelvi akadályokat. Ráadásul motiváltabbak, gondtalanul, kreatívan és gyorsan ragad rájuk a második nyelv. Sokan viszont úgy gondolják, hogy a gyermeknek ebben az életkorban a mozgás, a játék, és a szülővel eltöltött idő a legfontosabb, azt ugyanis pótolni már később nem lehet, viszont rengeteg lehetőség adódik később is még nyelvet tanulni. Akkor most vigyük idegen nyelvet tanulni a porontyot vagy nem? Erről kérdeztük dr. Klein Ágnes nyelvészt, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar főiskolai docensét és dr. Eigner Bernadett pszichopedagógust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (ELTE BGGYK) PhD egyetemi adjunktusát.

Nyelvész: kreatívan, gondtalanul

– Milyen pozitív és negatív aspektusai vannak az óvodás korban vagy akár korábban elkezdett idegen nyelv elsajátításának?

– A nyelvi akadályokat könnyebben veszik ezek a gyerekek. Motiváltabbak, mert nem érte őket negatív kritika nyelvi tehetségükről, mert érdekli őket, amiben részt vesznek, ezért magasabb szintű nyelvi odafigyelés is jellemezi őket. A minél korábbi kezdés pedig az adott nyelven elért eredményt pozitív irányba befolyásolja, ugyanis kialakít egy nyitottságot. A gyermek nem lemond arról, hogy figyeljen, mert úgysem érti, hanem figyel, mert már tudja, hogy képes érteni. A számukra kedvező környezetben gondtalanul, kreatívan, szorongásmentesen nyilatkoznak meg akár a második nyelven is. Ehhez persze tanítás szükséges, mégpedig minőségi és mennyiségi módon, amely állandóan és megbízhatóan kíséri végig a gyerekeket egész nap.

– Hogyan befolyásolja a gyermek anyanyelv-elsajátítását az idegen nyelv? Gyakori vád ugyanis, hogy idegen nyelv mellett nem tudja megtanulni a gyermek az anyanyelvét, pedig az iskolás kor előtt talán ez lenne a legfontosabb feladata.

– Az a nyelv, amelyen már tapasztalatokat szerzett, az fogja irányítani a második nyelv elsajátítását. Igyekszik a második nyelven szerzett szavakat átalakítani, „értelmet” adni nekik úgy, hogy az első nyelven már ismert szó alakját átformálja (danke sün (schön) helyett, májkrém (májkéferkrém)). A két nyelv elsajátítása, illetve ebben az esetben az egyik fejlesztése, mélyítése párhuzamosan zajlik a másikkal való ismerkedéssel. Ez nem két egymást kizáró, hanem egymást erősítő, kölcsönösen tisztázó folyamat.

– Össze tudnak keveredni a gyermek fejében a különböző nyelvek? Hány nyelvet tud megkülönböztetni egy 3-4 éves gyermek? És később?

– Egy óvodáskorú gyermek már tudatában van annak, hogy milyen nyelvet használ, és annak is, hogyha más nyelven szólnak hozzá. Nem nevezi nevén, de azt jelzi, hogy nem úgy beszél, ahogyan én. Az újabb kutatásokban minden jel arra utal, hogy a nyelvek megkülönböztetése a kétnyelvű környezetben nevelkedő csecsemőknél még a beszéd előtt elkezdődik. A csecsemők felismerik két nyelvük hangzását és különbséget képesek tenni köztük. A gyermek először is kialakít egy szókincset, amely mindkét nyelv elemeit tartalmazza. Ritkán találunk a két nyelvben egymásnak megfelelő jelentésű szavakat. A kétszavas mondatok megjelenésekor a mondatokban mindkét nyelv szavai megtalálhatóak, de a kor előrehaladtával a nyelvkeverés folyamatosan és rohamosan csökken.