Egy új arckrém egy orángután életébe kerül?
A pálmaolaj a pálma gyümölcséből kinyert növényi olaj. Eredetileg Nyugat-Afrikából származik, de bárhol megél, ahol nagyon sok a meleg és az eső. Ma szinte minden pálmaolajat Indonéziában és Malajziában állítanak elő.
A pálmaolaj a pálma gyümölcséből kinyert növényi olaj. Eredetileg Nyugat-Afrikából származik, de bárhol megél, ahol nagyon sok a meleg és az eső. Ma szinte minden pálmaolajat Indonéziában és Malajziában állítanak elő.
Évente hatalmas erdőket irtanak ki azért, hogy pálmaültetvényeket hozzanak létre. Az irtások során számos növény- és állatfaj esik áldozatul. Többek között a pálmaolaj-ültetvények telepítése taszította az orángutánokat a kihalás szélére számos más, borneói és szumátrai fajjal együtt.
A pálmaolajat számtalan helyen felhasználják: péksütemények, kozmetikai termékek, tisztítószerek alapanyaga. Számos országban azonban nem kötelező feltüntetni, hogy az adott termék tartalmaz-e pálmaolajat, vagy sem.
Ennek következtében a különböző cégek általában a “növényi olaj” megnevezést használják, vagy 170 másik nevet. A leggyakoribb indok a pálmaolaj alkalmazására az, hogy szükségünk van rá. Ugyanakkor, ha belegondolunk, 30 éve még egyáltalán nem fordult elő ilyen gyakorisággal a pálamolaj a különböző termékekben, sőt, a létezéséről sem tudtunk a nyugati világban. Szóval miért van akkor állítólag olyan elképesztő igény rá, hogy nélküle lépni sem lennénk képesek? Nos, a válasz egyszerű: nincs rá szükség. Számtalan, a pálmaolajat helyettesítő anyag létezik, csak éppen sokkal drágábban, éppen ezért a cégek nem szívesen váltanának át rájuk.
Alternatívaként a “fenntartható pálmaolaj” is megjelent már, mint termék, bár ezt az környezetbarát variációt az RSPO nevű szervezet hirdeti nagy erőkkel, amelyről sokszor kiderült már, hogy nem megbízható.
Ennek ellenére érdemes végiggondolni: ha a pálmaolajról ki is derülne, hogy környezetbarát, vajon változtatna bármin is? Képzeljük el a következőt: van két egyforma csokoládénk. Az egyikben környezetbarát pálmaolaj van, a másikban olyan, amelynek előállításához rengeteg erdőt és állatot kiirtottak. Hogy melyiket fogjuk választani? Nos, a válasz talán egyértelmű számunkra, a nagyvállalatok azonban nem így működnek. Mivel a legtöbb országban nem kell feltüntetni a pálmaolajat, mint összetevőt, a vásárlóknak fogalmuk sincs arról, hogy amit megvásárolnak, az milyen terheket rótt a környezetre. Így aztán a nagy cégek számára tökéletesen mindegy, hogy honnan származik az adott összetevő. Nekik csak az a lényeg, hogy a terméket megvegyék.
S hogy mi, egyszerű, halandó fogyasztók mégis hogyan választhatunk tudatosabban?
Íme, néhány mód arra, hogy NE vegyünk pálmaolajat tartalmazó terméket:
1. A pálamolajat a leggyakrabban “növényi olaj” névvel álcázzák. Szinte minden ázsiai, vagy Ázsiában készült terméken ez áll pálmaolaj helyett.
2. A legtöbb előre csomagolt snack tartalmaz pálmaolajat
3. Ha egy termék zsírtartalma több mint 40 százalék, szinte biztos, hogy tartalmaz pálmaolajat is
4. Szinte minden no-name péksütemény, muffin, fánk, csokoládé, torta, stb tartalmaz pálmaolajat
5. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy mit tartalmaz az adott termék, egyszerűen keressünk rá a nevére az interneten
6. Igyekezzünk más, alternatív növényi olajat használni, mint pl. a 100 százalékos napraforgó-, a kukorica- vagy a repceolajat. Ugyanakkor tartsuk észben, hogy a szójaolaj előállításáért is hatalmas erdőirtások zajlanak Brazíliában!
Figyelem: csak mert egy termék csomagolásán szerepel az “organikus” felirat, ez nem jelenti azt, hogy nem tartalmaz pálmaolajat. Valójában a legtöbb organikus áruban van pálmaolaj, hiszen természetes összetevőről van szó. A gond az előállítással van, hiszen az minden, csak nem természetes, hogy növények és állatok ezreit-tízezreit pusztítják el érte.
Ne feledjük: nekünk van választásunk. Az orángutánoknak nincs.