Egyedül otthon – mikor hagyhatjuk a lakásban a gyereket?

Zuhog az eső és az egyéves kisbabád mélyen alszik az ágyában. Az édesanyád születésnapi köszöntőlevelet tartasz a kezedben és tudod, hogy ha most nem rohansz le az utcában található postára, ami oda-vissza összesen 10 perc, akkor a levél nem érkezik meg idejében a címzetthez.

Mit teszel? Elrohansz, reménykedve, hogy a gyerek nem ébred fel, vagy felkelted és magaddal cipeled, tudva, hogy emiatt egész délután nyűgös lesz? Vagy nem mész sehová, és hagyod, hogy édesanyád megbántódjon, amiért túl későn adtad fel a köszöntőlapot?

Előbb-utóbb minden szülő kerül ilyen helyzetbe. Az Egyesült Királyságban a törvény nem mondja ki, melyik az az életkor, ami alatt még nem hagyható otthon egy gyerek egyedül. Nemrég a brit sajtó felkapta egy Joan nevű nő esetét, aki nyolc évvel ezelőtt egyedül hagyta hatéves kisfiát, amíg ő elment vezetni tanulni. Joan akkor így nyilatkozott a The Sunday Times-nak: “Elmentünk az iskolába, de az zárva volt. Otthon senki nem tudott rá vigyázni, de nem tekintettem veszélyesnek, hogy otthon hagyom egyedül pár órára.” Míg az anya vezetett, egy nővérke telefonált a vonalas telefonon, mert időpontot akart egyeztetni Joannal az éppen esedékes oltással kapcsolatban, ám elképedésére egy síró kisfiú szólt bele a kagylóba. A nővér kihívta a rendőrséget. Mire Joan hazaért, a rendőrök már ott álltak az ajtaja előtt.

Joan figyelmeztetést kapott, amiért hanyagul bánt a gyermekével, s mivel ez már priusznak számít, ez keresztbehúzta számításait, hogy egészségügyi dolgozóként helyezkedjen el. “Öt egyetemre jelentkeztem, ám a figyelemztetés miatt mindenhol elutasítottak. A fiam jelenleg 14 éves, tökéletesen jól van, úgyhogy most épp megpróbálom visszavonatni a figyelmeztetést”, mondta Joan a Babblenek.

Többek között ennek az esetnek a kapcsán kezdett azon gondolkodni a brit kormány, hogyan lehetne egyértelmű irányvonalakat mutatni atekintetben, hogy hányéves kortól és milyen hosszú ideig szabad egyedül hagyni egy gyereket otthonában.

Ha a brit törvényhozók hoznak is olyan szabályt, ami pontosan megmondja, hogy mikor és hogyan lehet gyereket egyedül hagyni, ez semmiképp nem ment fel senkit a felelősség alól, ha netán mégis történik valami azalatt a pár perc alatt, amíg a gyerek felügyelet nélkül van… Persze sokszor sajnos nem pár percről beszélünk, hanem órákról. Jól ismerjük a rémtörténeteket elfelejtett csecsemőkről, autóban hagyott kicsikről. És az is igaz, hogy minden gyerek más: nem vonatkozhatnak ugyanazok a szabályok egy hiperaktív hétévesre mint egy nyugodt kilencévesre. A kérdés tehát továbbra is fennáll.

A Családháló véleménye:

Valószínűleg a mostani kisgyerekek szülei között vannak, akik azt mondják: soha egy percre sem szabad egyedül hagyni egy kisgyereket, mert az ördög nem alszik, és mindig akkor történik a baj, amikor egy pillanatra nem figyelünk. Ugyanakkor ott van a másik oldal is (akár ugyanannak a szülőnek a fejében), ami meg azt mondja, hogy “amikor én fiatal voltam, már hatévesen egyedül jártam mindenhová, kulcsos gyerekként rengeteget voltam egyedül, mégsem lett soha semmi bajom.” És erre szoktuk mondani, hogy na, igen, de azok más idők voltak.

Tegyük fel, hogy tél van, este, kint szakad a hó. Otthon a három gyerek pizsiben nézi a mesét jól betakargatva. Tejbegrízt akarnak vacsira, de elfogyott a tej, anya meg egyedül van velük. A bolt éppen kettő percre van autóval. Ki az a szülő, aki ilyenkor mintegy negyven perc alatt felöltözteti és beszuszakolja a kocsiba a három gyereket? Arról nem beszélve, hogy onnantól kezdve, hogy van telefonja a gyereknek is, az ilyen helyzetek kicsivel egyszerűbbé válnak, hiszen ha mondjuk kétpercenként felhívjuk a gyereket, amíg elrohanunk azért a vacak tejért (tehát beülünk a kocsiba, telefon, megérkezünk a boltba, telefon, beülünk a kocsiba, telefon, majd hazavezetünk, és a gyerek – egyre lepattintósabb hangon ugyan, de mindannyiszor válaszol hívásunkra – akkor mindjárt nyugodtabbak vagyunk. Én személy szerint leborulok a mobiltelefon feltalálói előtt. Nektek mi a véleményetek?