Egyest kapott a kislány erkölcstanból, mert nem érintette meg március 15-e

Egyes osztályzatot kapott egy kislány erkölcstanból, mivel arra a kérdésre, hogy mit jelent számára március 15-e, azt írta: „Nekem ugyanolyan nap, mint a többi és nem nagyon érint meg.” A szülők a következő levelet intézték a kislány tanárnőjéhez:

„Kedves Ildikó!
A tegnapi napon Lencsi lányunk elmondása szerint az osztálynak arról kellett írnia erkölcstan órán, hogy mit jelent számukra március 15. Lencsi dolgozata ennyiből állt: „Nekem ugyanolyan nap, mint a többi és nem nagyon érint meg.”
Erre a mondatra egyest kapott. Szeretnénk tudni, hogy mire kapta Lencsi ezt az osztályzatot.
Kérdéseink a következők:
• Milyen jellegű dolgozat volt ez? Számonkérés? Ha igen, milyen tananyagot kért számon, hol található az a tananyag a tankönyvben, amiből föl lehetett rá készülni? Mik voltak az osztályzás kritériumai?
• Ha nem számonkérés volt, mi volt a célja a kérdésfölvetésnek? Egy meghatározott véleményt várt el, vagy szerette volna megismerni a gyerekek véleményét?
• Ha egy meghatározott véleményt szeretett volna hallani és olvasni a gyerekektől, mi volt ez a vélemény? Közölte-e előre a gyerekekkel, hogy milyen vélemény a megfelelő? Ha nem közölte, milyen módon juthattak az ön által preferált helyes véleményre? Milyen egy ötös vélemény március 15-ről?
• Ha saját véleményt várt el, akkor mit osztályozott a véleményeken? Mit osztályozott Lencsi saját véleményén?
• Lehet-e Ön szerint véleményt osztályozni?
• Ha nem Lencsi véleményét osztályozta, akkor egészen pontosan mit osztályozott?
• Miért emelte ki nyilvánosan Lencsi véleményét azzal, hogy az őt minősíti? Hogyan minősíti Lencsit a véleménye Ön szerint?
• Ön szerint van-e joga Önnek ítélkezni egy gyerek fölött annak véleménye miatt, van-e joga megszégyeníteni?
• Végezetül szeretném megtudni, hogy mi a célja pontosan az erkölcstan órának? Vannak meghatározott álláspontok, vélemények, amiket a gyerekeknek el kell fogadniuk és meg kell tanulniuk, vagy van rá lehetőségük, hogy több különböző vélemény megismerése során felvállalják, vagy formálják a saját véleményüket?
Válaszait várjuk tisztelettel: Farkas Kinga és Tóta József”

Eddig az idézet. Kíváncsian várjuk a tanár válaszát. Addig is, amíg az megérkezik, mi is hozzáfűznénk az esethez néhány gondolatot. Az, hogy egy kislánynak ez volt a válasza a feltett kérdésre, eleve nem hatalmazhatja fel a tanárt arra, hogy ezt osztályzással minősítse. Képtelenség, hogy valaki azért kapjon rossz osztályzatot, mert őszintén felelt valamire. Ha a tanár úgy gondolja, hogy az őszinteségért egyes jár, akkor valami nagyon rossz irányba ment el a fejében. Gyorsan hozzátesszük: nem a szemtelenség, vagy a nemtörődömség elfogadását éltetjük, viszont itt nem is erről volt szó, egyébként pedig, ha egy tanuló szemtelen vagy nemtörődöm, az legfeljebb a magatartás- vagy a szorgalomjegyén látszódhat meg. Maga a tény, hogy erkölcstanból vagy hittanból osztályzatot adnak, már eleve értelmetlen. Aki ötös erkölcstanból, az erkölcsös? Aki hármas, az csak közepesen az? Aki pedig egyes, az egyenesen erkölcstelen? Hogy is van ez?

Úgy véljük, a szóban forgó tanár súlyos hibát követett el, amikor elégtelent adott a kislánynak. Sem a hazafiasságát nem erősítette, sőt, éppen hogy még jobban eltávolította annak a lehetőségétől, hogy érdekelje március 15-e. Mivel elítélte őt, amiért a kislány őszinte volt, amiért kimondta azt, amit valóban érez, arra is megtanította, hogy a továbbiakban nem merje felvállalni a véleményét, és csak olyan dolgokat mondjon ki, vagy írjon le, amit a tanár hallani akar. Mert akkor erkölcsös lesz. És ha nagyon igyekszik, és jó sokszor tesz így, akár még hármas is lehet év végén. Az igyekezetet ugyanis bizonyára értékeli majd ez a csodás pedagógus.