Egyházi és/vagy polgári esküvő? Segítünk!

Minden kislány arról álmodik, hogy egyszer eljő érte az ő szőke/barna/vörös hercege és a hatalmas lángoló szerelmüket majd egy világraszóló lakodalommal pecsételik meg. Igen ám! De amint elérkezik ez a nap, el kell dönteni azt is, hogy milyen legyen a szertartás: egyházi vagy polgári.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2016. október 06. Csontos Dóra

Minden kislány arról álmodik, hogy egyszer eljő érte az ő szőke/barna/vörös hercege és a hatalmas lángoló szerelmüket majd egy világraszóló esküvővel pecsételik meg. Igen ám! De, amint megérkezik a lovag, el kell gondolkodni azon, hogy a nagy napon milyen legyen a szertartás: egyházi vagy polgári.


A kettő együtt!

A legtöbb jegyespár mindkét esküvőt megtartja. A polgári esküvőt természetesen azért, hogy hivatalosan is érvényes legyen a házasság, míg az egyházit azért, hogy Isten színe előtt is kimondják az igent, és örök hűséget fogadjanak egymásnak a párok.

Mi azt tanácsoljuk nektek, hogy szívetek szerint döntsetek, és ne másoknak akarjatok megfelelni életetek egyik legszebb napján. Éppen ezért mot összeszedtünk néhány tudnivalót a katolikus és református, valamint a polgári esküvőről.

Polgári szertartás

A legtöbben a két szertartást egy napon tartják, de mostanában egyre gyakoribb, hogy a jegyespár a polgári esküvőt korábban tartja meg, mint az egyházit. A polgári szertartáson nem biztos, hogy ugyanazok az emberek szerepelnek a vendéglistán, mint a templomin. Ha külön időpontban kerül megrendezésre a polgári szertartás, gyakran előfordul, hogy ide csak a távolabbi barátok és rokonok kapnak meghívást. De a legtöbben a polgárit még mindig csak szűk körben tartják meg.

Katolikus esküvő

A római katolikus szertartás esetén legalább 3 hónappal előtte kell jelentkezni a jegyespárnak a papnál a keresztlevelükkel, vagy egy elbocsátóval, ha nem a saját lakóhelyükön házasodnának. 

A katolikus szertartás ünnepélyes, zenével kísért bevonulással kezdődik, majd a hívek üdvözlésével és a könyörgéssel folytatódik. A római katolikus esküvő során a jegyesek a pap és két tanú előtt hűséget fogadnak egymásnak. A pap számos kérdést idéz a jegyespárhoz, akik megígérik, hogy leendő gyermekeiket az egyház hite szerint nevelik. Ezt követően a pap megáldja a gyűrűket, amit a szeretet és a hűség nevében húznak egymás ujjára a párok. Zárásként a pap nászáldást kér a párra, majd kikíséri őket a templomból.

Orosz Lőrinc katolikus plébános az Esküvői Magazinnak adott interjújában elmondta, ha az egyik fél nincs megkeresztelve, csak akkor esküdhetnek meg, ha a Püspök úr felmentést ad. „Ez a valláskülönbség akadály, de ekkor a katolikus félnek alá kell írni azt a nyilatkozatot, hogy a gyermekeket katolikus módon keresztelteti és neveli, és egy hallgatólagos tudomásulvétel van itt is, és a vegyes vallás esetén is, hogy a másik fél nem akadályozza a katolikus fél ígéretét, és az azért komoly ígéret.”

Református esküvő

A református esküvő abban különbözik a katolikushoz képest, hogy itt az egyház elismeri a hivatalban kötött házasságot és arra kéri az áldást. Hivatalosan a gyűrűhúzás és a csók nem része a szertatásnak, de egyre több jegyespár kéri.

Mivel a református vallás szerint az esküvőre a felek nem vőlegényként és menyaszzonyként, hanem férj és feleségként érkeznek, ez a szertartás inkább a házasság megáldásáról, mintsam a megkötéséről szól.

A lelkipásztor a templomajtóban fogadja a párt, majd áldást kérő házasok a násznagyokkal az Úr asztala elé áll vagy ül. A vőlegény a menyasszony jobb keze felől helyezkedik el. A lelkipásztor bibliai idézettel köszöntőt mond, majd igehirdetés következik a házasságról. Ezután következik a házastársak kézfogása és a fogadalmak megtétele, melyet a férj kezd. Ezt követően jön a közös imádság és a Miatyánk. A szertartás legvégén a lelkipásztor emléklapot és személyes jókívánságait fejezi ki, utána jöhetnek a családtagok és barátok is a jókívánságaikkal.

Fontos illemszabály az egyházi esküvőknél: A menyasszonynak illik a vállait eltakarni, és a dekoltázst is, ha mélyen dekoltált a ruha. A női vendégeknek pedig fontos észben tartaniuk, hogy se fehéret, se feketét, se pirosat ne viseljenek.

„Mit tegyünk, ha a páromat megkeresztelték, de engem nem és templomi esküvőt szeretnénk?”

A kérdést egy fórumon olvastuk és többeket érint, mint elsőre gondolná az ember. Éppen ezért utánajártunk annak, hogy mi lehet a megoldás arra, ha a jegyespár a valláskülönbség ellenére is egyházi esküvőt szeretne.

Sokan szeretnének úgyis templomi esküvőt, hogy nincsenek megkeresztelkedve, számukra ilyenkor nincs más út, végig kell járniuk egy úgynevezett katekumenátust, legalább egy éves hittanra járást, és ha megkeresztelkednek, összeházasodhatnak. Fontos azonban tisztázni, hogy csak egy napra „hívővé változni” nem szép dolog. Ha valaki felveszi a keresztséget annak tudomásul kell vennie, hogy a hit, a gyülekezet része innentől az életük része. Divatból egyházi esküvőt tartani erkölcstelen.