Egyre több gyermek nő fel munkanélküli szülőkkel Belgiumban

Az egyre növekvő munkanélküliség miatt Belgiumban a gyermekek 12,8 százaléka olyan családban nő fel, amelyben mindkét szülő munkanélküli. Az ország fővárosában ez az arány 25,7 százalék – írta a Steunpunt Werk kutatóintézet tanulmányára hivatkozva a La Libre Belgique című belga napilap kedden.

A gazdasági és társadalmi elemzéseket végző kutatóintézet kimutatása szerint míg 2008-ban 11,3 százalék volt azon gyermekek aránya, akik olyan családokban nőttek fel, ahol mindkét szülő munkanélküli, addig az arány mára másfél százalékponttal megemelkedett.

Brüsszelben négyből egy gyerek nevelkedik olyan családban, ahol mindkét szülő munkanélküli. Vallóniában, az ország déli – nagyobb munkanélküliséggel küzdő – részén ötből egy, azaz 18,5 százalék a nem dolgozó szülőkkel rendelkező családokban felnövő gyerekek aránya. A helyzet az ország északi felében, Flandriában a legjobb, ahol a gyermekek 6,6 százaléka, azaz csak tizenötből egy nő fel ilyen berendezkedésű családban.

A tanulmány szerzői kiemelték, hogy a szóban forgó helyzet sokszor hosszú távú szegénységet is jelent. A francia nyelvű lap szerint a 2008-ban kirobbant nemzetközi gazdasági válságot követően Belgiumban jelentősen megnőtt az állástalanokból álló családok aránya, és nincs olyan európai uniós tagország – még a mély gazdasági válsággal küzdő Görögország sem -, amely a munkanélküliség és az azzal járó szegénység ilyen súlyos helyzetével állna szemben.

Willem Vansina, a kutatóintézet munkatársa elmondta: az adatok azt mutatják, hogy a lakosság egy része a társadalom peremére szorult, és idővel minden kötődése megszűnik a munkaerőpiachoz. A felmérések szerint az olyan gyerekeknek, akik ilyen környezetben nőnek fel, nagyon nehéz kijutniuk a kritikus helyzetből. A szegénység könnyen öröklődik egyik generációról a másikra – mondta a szakértő.

A napilap arról is tájékoztatott, hogy a brüsszeli régióban az egy főre jutó személyi jövedelemadó (szja) ma már 20 százalékkal alacsonyabb, mint a belgiumi átlag. Mint írták: noha Brüsszel a dinamikus nagyvállalatoknak köszönhetően magas GDP-vel rendelkezik, lakói nem feltétlenül élvezik a gazdasági jólét okozta előnyöket. A fővárosban befizetett jövedelemadó az elmúlt húsz évben az átlag fölötti szintről 20,6 százalékkal az átlag alá esett vissza. A gazdaságilag gyengébbnek tartott Vallóniában viszont az szja mindössze egytized százalékpontot csökkent, 11,7-ről 11,6 százalékra.

Az ország flandriai régiójában a befizetett jövedelemadók mutatói megduplázódtak az elmúlt húsz évben. Amíg 2004-ben az átlagot 5,6 százalékkal meghaladó volt, addig 2015-re az átlaghoz képest már 10,3 százalék többletet mutatott az szja mértéke abban az északi térségben, amely jó ideje a szegényebb franciaajkú országrészt és a fővárost is anyagilag támogató “fejőstehénnek” tekinti magát.