El kell fogadnunk: az internet világában a gyerekek előttünk járnak
Médiapédia című konferenciánk második részében kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen meghívott vendégeink immár egymással és a jelenlévő érdeklődők bevonásával beszélgettek a fiatalok és az internet kapcsolatáról.
Az előadásokat követően, amelyekről előző cikkünkben számoltunk be, az internet és a fiatalok kapcsolatában rejlő veszélyek témáját immár közös beszélgetés keretében folytattuk.
Családháló: Nagyon sok szó esik a felelősség kérdéséről. Vajon mi az, amit mi, felnőttek rosszul csinálunk az internet veszélyeivel kapcsolatban?
Gyarmati Zoltán, a Kamaszpanasz.hu szerkesztője: Az egyik fő hiba, ha a szülők túl erőszakosan lépnek fel a számítógépezéssel kapcsolatban, mert ezzel csak az ellenkező hatást érik el, a gyerekek pedig még jobban bezárkóznak a “vallatás” hatására.
Vasné Dr. Egri Magdolna a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja: A veszélyek hangsúlyozása az internettel kapcsolatban indokolt, de nem a félelmet kellene erősíteni a gyerekekben, hanem felkészíteni őket arra, hogyan tudják megvédeni magukat?
Kutassy Jenő, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének alelnöke: A hitelesség rendkívül fontos. Ha olyan tanácsokat adunk, amelyeket mi sem tartunk be, annak nem sok hatása lesz. A személyes példa ér a legtöbbet.
Dr. Baracsi Katalin családjogi szakjogász, internetbiztonsági szakértő: Fontos, hogy legyünk nyitottak és kiváncsiak arra, mit csinálnak a gyerekek a Facebookon, vagy bármilyen más online felületen. Amikor munkám során gyerekekkel beszélgetek az internetről, sokszor megkérdezem őket, miért nem beszélnek többet arról, mivel is foglalkoznak, mit is csinálnak az online térben. Nagyon sokszor kapom azt a választ, hogy “azért, mert anyáékat úgysem érdekli” Nekünk, szülőknek el kell fogadni és fel kell ismerni, hogy igen, van, amiben a gyerekem jobb nálam, ettől még érdekelhet, mit csinál. Ezzel a hozzáállással a közös hangot is könnyebb megtalálni.
Dr. Sziklay Júlia, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) főosztályvezetője: Gyarkan megyünk középiskolákba előadást tartani, és ilyenkor mindig megnyílnak a gyerekek, sok számukra fontos témát át tudunk beszélni. Ám otthon ezt a bizalmas légkört nem mindig sikerül megvalósítani, ráadásul minden gyerek más és más. Sokszor furfangos módszereket kell kiölteni, de nagyon nehéz egy zárkózott gyerek, vagy egy rossz szülő-gyerek kapcsolat esetében rávenni a gyereket, hogy megnyíljon.
Pölöskei Gáborné, a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár: A gyerekek előttünk járnak a digitális világban, sok tanár pedig ezt nem veszi jó néven. Ezért segítenünk kell a tanároknak, hogy ez a hozáállásuk változzon, hogy az iskolák szemlélete más legyen ezen a téren. És itt megint az alapképzésnél tartunk: hogy elérjük, hogy a tanárok felkészültek legyenek minden olyan probléma terén, amely az internettel kapcsolatban érinti a gyerekeket.
Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos: Öt gyermekem van, ketten nagyok már, nem otthon laknak, de három gyerek kénytelen elviselni atyai törődésemet. Úgy gondolom, hogy az ilyen típusú szülői tevékenységhez elsősorban idő kell.
Kutassy Jenő: A türelmetlenséget nagy hibának tartom: amikor én is türelmesebb lettem és ezt a filozófiát átültettem a valóságba, észrevettem, hogy hatnak a szavaim, csak nem feltétlenül azzal a sebességgel, ahogy én elképzeltem. Lehet, hogy két nap múlva ugyanazokkal a szófordulatokkal beszél a fiam arról a dologról, amiről azt gondoltam, hogy meg sem hallotta. Ha én nem morgok vele, hanem újra és újra türelmesen elmagyarázom, mi miért veszélyes, esetleg helytelen, sokkal többet érek el vele. Ha bízom a gyermekben és jó kapcsolatot alakítok ki vele, annak meglesz a kézzel fogható eredménye.
Vasné Dr. Egri Magdolna: Az a világ elmúlt, amikor úgy tudtunk gyereket nevelni, hogy azért, mert felnőtt vagyok, többet tudok. A cybervilágban ez a mondat nem igaz. Ezt be kell látnunk, ám ha alázatosak vagyunk és elismerjük, hogy ezen a téren igenis tudunk tanulni a gyerekeinktől, akkor egészen más megvilágításba kerül minden, az esendőségünk pedig lehet szerethető is.
Kérdés a közönség soraiból: Az elmúlt években rengeteg módszertani továbbképzés van, ahol a tanárok ezzel kapcsolatban segítséget kaphatnak. Ha ez már megvan, mikor lenne lehetőség arra, hogy olyan számtech háttér álljon a tanárok rendelkezésére tanórákon, ahol ezt a tudást a diákok felé meg tudják mutatni?
Pölöskei Gáborné: Már elindult a szélessávú internetelérhetőség kiépítése, amelynek célja, hogy 2016 végére minden iskolában legyen internet. Fontos, hogy egy fenntartón belül konkrét felmérések és csak célirányos fejlesztések történjenek. Erre jó a KLIK.
Családháló: Többször szóba került, hogy minél hamarabb kerüljön be az oktatásba a digitális eszközök használata. Ezzel párhuzamosan folyamatosan arról beszélünk, milyen könnyen és gyorsan válik függővé egy gyerek. Vajon Magyarországon van-e kialakult kultúrája annak, hogy az internethasználati szokásokra megtanítsuk a gyerekeinket?
Dr. Baracsi Katalin: A netetikett pontosan azokat a szabályokat tartalmazza, amely egy szülő-gyerek viszonyban kialakítandó. Nem lehet elég korán kezdeni, mert egy kétéves gyerek sokszor jobban tudja a tabletet vagy a telefont használni, mint mi, felnőttek. Fontos tehát, hogy a kezdetektől közösen alakítsuk ki a szabályokat, miközben mindig mondjuk el a gyereknek, mit miért teszünk vagy várunk el. Egy ilyen beszélgetés arra is jó, hogy a gyerek érezze: kikérik a véleményét, számít, mit gondol, ami viszont jótékonyan hat a szülő-gyerek viszonyra, ráadásul az is kiderül, kinek hol vannak a hiányosságai, ki miben tudja segíteni a másikat. Nagyon jó módszer az is, ha legalább az asztali számítógép vagy a laptop a nappaliban található, mert így feltűnés nélkül rajta tudom tartani a szemem a gyereken, illetve azon, hogy milyen oldalakat nyit meg.
Gyarmati Zoltán: Nálunk otthon teljesen jellemző, hogy az internetet a nappaliban használjuk, bár gyerekszemmel sosem gondoltam rá, hogy ez azért történik, hogy a szüleim lássák, mit csinálunk a számítógépen. Mi naponta két órát játszthatunk, a többi időt tanulással kell töltenünk és kéthetente el kell olvasunk egy könyvet. Ez a kialakult szabályrendszer teljesen bevált nálunk.
Deutsch Tamás: Ma Magyarországon óriási mértékű az internet-túlhasználat, és itt kimondottan a szabadidőben történő internethasználatról beszélünk. Sajnos nagyon sokszor nincsenek kialakított szabályok, vagy nem hatékonyak, vagy nem tartjuk be őket. Sajnos ma “habzsoljuk” az internetet.
Dr. Sziklay Júlia: Az egyik téma a tanulmánykötetünkben a személyiségtorzulásról szól. Ezt a fejezetet Belső Nóra pszichológus írta, aki rámutat arra, hogy annál az embernél áll fenn a személyiségtorzulás veszélye, aki eleve hajlamosabb rá alkatánál fogva. Gyerekeknél személyiségtorzulásról még nem beszélhetünk, csak a személyiség káros irányú fejlődéséről. A pozitív példa, a beszélgetés, a tájékoztatás, a pozitív egyéb impulzusok bevezetése mindig segít.
Kérdés a közönség soraiból: A mostani 50-es korosztály annyira nem ért a számítógéphez, hogy nem szívesen beszél a veszélyeiről, mert akkor kiderülnének a tudásbeli hiányosságai. Ez a pedagógusok egy részére is igaz. Talán, ha a pedagógusok kapnának informatikai képzést, akkor bátrabban szólnának a veszélyekről is, mert addig, amíg egy tanár nincs fent a Facebookon, nem ül a képernyő előtt, nem találkozik ezzel a világgal, addig nem tud hitelesen és érzékletesen beszélni a veszélyekről sem. Van-e erre irányuló kezdeményezés?
Pölöskei Gáborné: Jó ötletnek tartom ezt az irányt, mert a tanárokban felszabadulna az a gátlás, hogy erről nem tudnak beszélni. Nagyon fontos, hogy a tanárképzés és a továbbképzés végre összekapcsolódjon. Jelenleg az a helyzet, hogy azok a fiatal felnőttek, akik kikerülnek az egyetemről és tanítani kezdenek, fél év múlva már mehetnek is továbbképzésre, hogy ezeket a hiányosságokat bepótolják, márpedig ez egy tökéletesen abszurd helyzet, ezért igyekszünk megteremteni azokat a lehetőségeket, amelyek az Ön által említett irányt is beemelné mind az alap-, mind a továbbképzésekbe.
Az esemény megrendezését a Szerencsejáték Service Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság támogatta.
Fotók: Családháló.hu – képszerkesztőség
