Életedben egyszer hibázhattál – Nem hiszed el? Bebizonyítom!

Nem tudom, nektek feltűnt-e, hogy az életünk számtalan rossz érzése egy téves felfogáson alapul, melyet a társadalmi közeg a bölcsődés kortól igyekszik az emberekbe belenevelni. Hibázni bűn! A hiba a vesztesek sajátja!

Mikor hibázhattál utoljára?

Az utolsó élethelyzet amikor megengedett a hiba, amikor járni tanul az emberpalánta. Ilyenkor akár kétszázszor is fenékre huppanhat az apróság, a felnőttek mindannyiszor mosolyogva pattannak oda segíteni, dorgáló szó nélkül. Még jó, hogy legalább azt nem úgy tanítják, hogy egyszer elmondva, vagy megmutatva tökéletes eredményt várnak el. Látom az arcodon a mosolyt, ahogy a szavak képpé és élethelyzetté álltak össze a fejedben. Azt hiszed viccelek…pedig nem.

Gondold csak végig az életedet. Apró gyerek korodtól a mai napig. Lehet, hogy volt egy-két jó tanítód, segítőd, de a túlnyomó többség nem ilyen volt. Nos, mi a jelentősége ennek? A tanulási folyamat elengedhetetlen sajátja a próbálkozás, a hibázás, s mindezt úgy, hogy nincs mellette a vesztesekre utaló negatív megjegyzés, stigma, ami jó mélyen beleég az ember tudatába, lelkébe és onnantól kezdve, nagyon megnehezíti, egyes esetekben akár lehetetlenné is teszi bizonyos folyamatok megtanulását.

Más szóval hibázás nélkül lehetetlen tanulni!