Életmentő orvosi kutatásokat díjaztak

Jelentősen csökkennek a  kemoterápia mellékhatásai, ha az idei „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” díjas kémikus kutatása sikeresen lezárul. Egy másik díjazott a gyerekkori lisztérzékenység okaira szeretne magyarázatot találni, a harmadik elismerés pedig a füves gyepek ökológiai egyensúlyának helyreállításáért jár.

Ez utóbbi kutatással hosszú távra élőhelyet lehetne biztosítani nemzeti örökségünk, a Hortobágy növényeinek és állatainak. 

Az orvostudományban és ökológiában előremutató munkát végző három, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 11 000 euró összdíjazású elismerését. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő váljon elismertté és ismertté, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.

Az idei díjazottak:

Dr. Enyedy Éva Anna azt vizsgálja, hogy a kemoterápiában használható fémvegyületek hogyan viselkednek az emberi szervezetben. Kutatásai feltárják a mellékhatásokat kiváltó okokat, hogy a rákos betegekhez már kizárólag olyan gyógyszerek jussanak el, amelyek nem okoznak súlyos rosszullétet. A díjazott egy nemzetközi kutatócsoport tagja, de a Szegedi Tudományegyetem adjunktusaként hallgatókat is oktat.  Két gyermek édesanyja.

Dr. Korponay-Szabó Ilma egy olyan gyorstesztet fejlesztett ki, ami pár csepp vérből kimutatja a lisztérzékenységre utaló kóros immunreakciót. Ennek segítségével számos óvodás és iskolás gyermeknél állapították már meg a betegségre való hajlamot. A doktornő évtizedek óta foglalkozik a lisztérzékenység kutatásával a Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján és budapesti Heim Pál Gyermekkórházban. Most azt kutatja, milyen összefüggés van a genetika és a környezeti hatások között a lisztérzékenység kialakulásában.

Az idei év legfiatalabb díjazottja, Dr. Valkó Orsolya célja, hogy helyreállítsa a természetes egyensúlyt az emberi tevékenység által károsított földterületeken. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén kutat, emellett részt vesz az őshonos gyepek újratelepítésére irányuló projektekben. A Hortobágyi Nemzeti Park területén található Egyek-Pusztakócs környékén 800 hektárnyi szántóföld helyére telepítettek gyepet, ezzel pedig egy egész tájat sikerült helyreállítani.

Miért kevés a női Nobel-díjas?

A fenti eredmények azért is számítanak kiemelkedőnek, mert a női kutatók nehezebben érvényesülnek a tudományos életben. Egy nőnek harmadannyi esélye van rá, hogy doktori címet szerezzen, mint egy férfinak – derül ki a L’Oréal Alapítvány és a Boston Consulting Group kutatásából, amely a nők szerepét vizsgálta a tudományban. Az eredmények azt mutatták, hogy míg az egyetemeken hasonló arányban végeznek férfiak és nők, a tudományos intézményekben mindenhol jóval kisebb arányban dolgoznak vezető pozícióban hölgyek.

Az EU-ban az akadémiai pozíciók mindössze 11 százalékát töltik be nők, a női kutatók aránya világszerte pedig kevesebb, mint 30 százalék. Talán a legszomorúbb tény, hogy a Nobel-díjasok alig 3 százaléka volt nő – eddig összesen 16 díjat vihettek haza hölgyek, ráadásul ezek közül kettővel Marie Curie büszkélkedhet. A L’Oréal és az UNESCO programjának nem titkolt célja, hogy hozzájáruljon a női kutatók számának és társadalmi elfogadottságának növeléséhez.