Elhunyt a szülő – mi segíthet a gyereknek?
Elveszteni szeretteinket nagyon nehéz dolog, különösen, ha valamelyik szülőről van szó. Tinédzserként még nehezebb lehet egy ilyen veszteség. Íme néhány tanács, ami segíthet egy ilyen komoly tragédia esetén.
Elveszteni szeretteinket nagyon nehéz dolog, különösen, ha valamelyik szülőről van szó. Tinédzserként még nehezebb lehet egy ilyen veszteség. Íme néhány tanács, ami segíthet egy ilyen komoly tragédia esetén.
Szomszédként, barátként időnként főzhetünk vacsorát a gyászoló családnak. Ha átvisszük az ételt, ne együnk velük, hacsak nem hívnak be minket.
Vigyük el valahová a gyászoló tinédzsert, hogy kicsit kimozduljon otthoról. Barátként elhívhatjuk pl. egy vidámparkba. Bár a fájdalma ettől nem lesz kisebb, legalább kis ideig elfoglalja magát mással.
Az elhunyt szülő párjaként megengedhetjük a gyereknek, hogy ne menjen iskolába, feltéve, ha ő is ezt szeretné. Sok gyerek ugyanis a gyászidőszak ellenére kifejezetten vágyik arra, hogy iskolába mehessen, éppen azért, mert ott nem emlékezteti minden az elvesztett szülőre.
Szülőként éreztessük a gyászoló gyerekkel, hogy mindig ott vagyunk számára, ha beszélgetni vagy csak együtt hallgatni szeretne.
Barátként ne viselkedjünk máshogy, mint eddig tettük. Persze az együttérzés fontos, de a legtöbb, szülőjét elvesztő gyerek nem szereti, ha bármi más megváltozik, vagy vele máshogy kezdenek el viselkedni.
Javasolhatjuk valamilyen támogató csoport segítségét. A tinédzserek sok időt szeretnek kortársaikkal tölteni, ha pedig olyan gyerekekkel találkozhatnak, akik ugyanazon mennek keresztül mint ő, az sokat segíthet a gyászmunkában, a feldolgozásban.
Szülőként keressünk egy szakembert, akinél a gyerek meg tud nyílni, hogy beszéljen az érzéseiről és a gondolatairól.
Egy szülő halála után a gyermek sokkal sérülékenyebb mint egyébként, éppen ezért könnyen nyúlhat “fájdalomcsillapító” módszerekhez: alkoholhoz, droghoz. Sokan öngyilkossági kísérleteket fontolgatnak. Figyeljünk a jelekre és minél hamarabb keressünk segítséget számára!
A harag a gyászmunka egyik fő érzelme. Tudassuk a gyászoló gyerekkel, hogy teljesen természetes, amit érez, és semmiképpen ne ítéljük el miatta.
Kérdezzük meg a gyerektől, hogyan tudunk segíteni. Mindenkinek másra van ugyanis szüksége. A lényeg, hogy tudja: van kihez fordulnia.