Elromlott a fénykardod? Ne hagyd, hogy az eladó gumikacsát sózzon rád helyette!

Elromlott az mp3 lejátszóm. A boltban azt mondták, nem cserélik, de levásárolhatom az árát. El kell ezt fogadnom? Vettem egy cipőt, de fél év múlva levált a talpa. Visszakérhetem a vételárat? A Fogyasztó Barát válaszol.

A Fogyasztó Barát sok kérdést kap a „garanciára” vonatkozóan, ezért a következő hetekben felderítjük, mi is a jótállás (garancia), a termékszavatosság és a kellékszavatosság.

A hibás teljesítés

A szerződések azért jönnek létre, hogy a megegyezés szerint teljesítsük azokat. Ha az eladó nem azt adja, amit ígért, vagy az általa adott dolognak utóbb – bizonyos időn belül – kiderülő rejtett hibája volt, akkor az eladó hibásan teljesít, és ezért helytállni tartozik. Ezt a helytállást nevezzük kellékszavatosságnak és jótállásnak. Szép jogi nyelven a hibás teljesítés az, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Ha például rendelünk egy webshopból egy bögrét, de az törötten érkezik meg hozzánk, akkor az eladó hibásan teljesített, hiszen mi egy ép bögrét rendeltünk: ezért az eladót helytállási kötelezettség terheli (hogy ez a helytállás kellékszavatosságot vagy jótállást jelent, azt későbbi cikkünkben bemutatjuk).

Ha egy kék bögrét rendeltünk, de pirosat kapunk, akkor – noha maga a bögre egyébként hibátlan, nem törött – az eladó ismét hibásan teljesített, mert nem azt adta, amit ígért: ezért helytállási kötelezettség terheli.

Látható tehát, hogy a hibás teljesítés nem feltétlenül a termék hibáját jelenti, hanem adott esetben hibátlan termék is okozhat hibás teljesítést, mert maga a szolgáltatás hibás

A hibás teljesítés esetén érvényesíthető jogaink

A törvény pontosan meghatározza, hogy hibás teljesítés esetén mihez van jogunk, sőt azt is megmondja, hogy szavatossági jogainkat milyen sorrendben tudjuk érvényesíteni.