Fejleszthető a kreativitás?

A kreativitás fogalma hagyományosan a művészethez kapcsolódott, mint egy új, meghökkentő megteremtése. A művészetek területéről mára a kreativitás átszivárgott a gazdaságba, a kultúrába, az oktatásba és az élet szinte minden területére.

Mára mind a munkahelyen, mind a társadalomban, mind a családban nélkülözhetetlen készséggé vált, amit érdemes tanulni és újszerű megoldásokat kívánó helyzetekkel fejleszteni. A hogyanról Vass Lászlót, a Budapesti Kommunikáció Főiskola (BKF) rektorát kérdeztük.

Az utóbbi évtizedekben a változások sebessége, mélysége és jellege megváltozott, ami a „régi bevált módszerek” helyett új eszköztárak keresését eredményezte. Ehhez köthető a digitális világ gyors előtérbe kerülése a maga újszerű, furcsa és szokatlan kapcsolatrendszereivel, eszköztárával. Manapság a való világ és a digitális összeér, kapcsolódik. Az ezekben való közlekedés újfajta hozzáállást, újfajta készségeket, bizonyosfajta kreativitást igényel – mondja a szakember.

A szakmai elmélyülés mellett az együttműködés, a különböző területek összekapcsolása komplexebb megközelítést, sokszínű terveket eredményez. Ezt tapasztaltuk az egyetemi tehetséggondozó programunkon is, – vall személyes élményeiről Vass László – ahol a cél az volt, hogy ugyanazt a témát sokféle területen dolgozók a saját szempontjaikat hozzáadva dolgozzanak együtt, mint az életben. Hihetetlen kreativitást tapasztaltunk.

A személyközpontú, a folyamatban résztvevők szükségleteit egyeztető hozzáállás a közigazgatásba is átvihető. Gondoljunk úgy a közigazgatásra, mint a közpolitikákat végrehajtó szervezetre; a közpolitikára pedig konkrét ügyekhez kötött problémák megoldásaként – javasolja a rektor. Így belátható, hogy eredményesebb, hogyha a régi rutinok, az erőből való megoldás helyett a szakértelem, az együttműködés, a problémára való koncentrálás, az érzékenység és a szigorúságot is megkövetelő stratégiai tervezés és stabilitás kerül előtérbe.

Ez a köztisztviselő bevonásával, kreativitása felélesztésével érhető el, például úgy, ő maga válaszolhatja meg, hogyan lehetne munkáját javítani. Milyen eszközöket, környezetet, kapcsolatrendszert igényel. Így maga a folyamat szereplője válhat kreatívvá, saját helyzetére való reflexiója, önreflexiója révén.