Fejlettebbek az újszülöttek, mint gondolnánk
A kognitív fejlődéskutatás még mindig gyerekcipőben jár, ám egyre inkább úgy tűnik, az épphogy világra jött babák jóval okosabbak, mint ahogy azt eddig gondoltuk volna.
A kognitív fejlődéskutatás még mindig gyerekcipőben jár, ám egyre inkább úgy tűnik, az épphogy világra jött babák jóval okosabbak, mint ahogy azt eddig gondoltuk volna.
A Londoni Babalaborban (bármilyen furán hangzik ez a név elsőre), azt tanulmányozzák a kutatók, hogy hogyan érzékelik a csecsemők maguk körül a világot. Persze nem könnyű dekódolni, mit is érzékelhetnek a kicsik, hiszen egy háromhónapos baba, akit épp annyira érdekel a mennyezet mintája, mint egy képernyő, nem éppen a legegyszerűbb kutatási alany.
”Sok ember nem szeret babákkal dolgozni, mert ez valóban elképesztően nagy kihívás”, mondja Zita Patai, az UCL kutatója. De kreatív és pontosan egy-egy adott célterületre vonatkozó kísérletekkel a tudósok mégiscsak elkezdték megérteni a babák agyműködését. AZ UCL tudósai a szóban forgó kutatás során egészséges csecsemők agyát hasonlították össze olyan babákéval, akik születésükkor nem jutottak elegendő oxigénhez. “Látni szeretnénk, hogy ki tudjuk-e szúrni, vajon a korai viselkedésformák utalnak-e a későbbi problémákra?”, tette hozzá Patai.
Az ilyen jellegű kutatások általában megváltoztatják véleményünket a gyerekek fejlődéséről. Laura Schulz, a Massachusetts Institute of Technologies munkatársa, a kognitív tudományok professzora csecsemőforradalomnak titulálja az ilyen jellegű felfedezéseket. Michelle De Haan, egy fejlődési kognitív ideggyógyász úgy véli: “Egészen a közelmúltig a csecsemőkről nem feltételeztük, hogy aktívan választanak az elérhető információk közül. Most már tudjuk, hogy képesek erre.”
A babák nem csupán véletlenszerűen reagálnak a körülöttük zajló eseményekre. Van, amit jobban szeretnek: ezt például abból lehet tudni, hogy milyen hosszan néznek egy-egy tárgyat, személyt. Régen úgy hitték, hogy az újszülöttek nem értik, mi az a gravitáció, vagy mi az, hogy egy tárgy szilárd. Azonban nemrég azt is megfigyelték, hogy egy kisbaba sokkal tovább néz olyan eseményeket (pl. egy kisautó átmegy a falon), amelyek ellentmondanak a fizikai törvényszerűségeknek.
Egy másik felfedezés arra mutatott rá, hogy a babák értik a racionális cselekvéseket. 1997-ben magyar kutatók egy évesnél kisebb gyerekeknek mutattak egy filmfelvételt, amelyen egy kör átugrált egy háromszög alakú testen. Amikor elvették a háromszöget, a kör pedig tovább ugrált, hogy amögé a terület mögé kerüljön, ahol előzőleg a háromszög volt, a babák meglepettnek tűntek, mint akkor, amikor a kör egyszerűen csak egyenes vonalban ugrált. Ebből arra következtettek, hogy a babákkal velük születik a józan ítélőképesség is, írja a The Guardian.
Schulz szerint a nagymértékű kutatói lelkesedés a kisbabák iránt abból fakad, hogy a kicsik minket, felnőtteket is rengeteg dologra taníthatnak az intelligencia kapcsán. A szakemberek számtalanszor alkalmaztak mesterséges intelligenciát számítógépek segítségével, de az ilyesfajta kísérleteknek mindig van egy határa, hiszen a gépek nem érzékelik mások szándékát, és nem vonnak le racionális következtetéseket. “Ha meg akarjuk érteni, hogyan működik az emberi intelligencia és hogyan történik a tanulás, a babák megadják a választ!”
Victoria Southgate, a londoni Birkbeck Babylab (babalabor) kognitív ideggyógyásza egy olyan kutatást végzett, amely a motoros agykérgi területekre összepontosít. Az agy e helye felelős a mozgások megtervezéséért és kivitelezéséért. Mivel az régóta köztudott, hogy ez a terület aktív akkor, amikor mások aktivitását figyeljük, Southgate úgy véli, a babák is éppen ezt teszik, még akkor is, ha ők maguk képtelenek a látottakat utánozni.
Gert Westermann, a Lancasteri Egyetem pszichológia professzora újszülöttkortól 18 hónapos korig vizsgál babákat. “A kutatók egyre lenyűgözőbb tulajdonságokat és képességeket fedeznek fel a kisbabákban”, mondj a szakember. “Példának okáért, ha egy baba hosszú ideig bámul egy tárgyat, azt nem azért teszi, mert komoly matematikai, vagy fizikai tudással rendelkezik, hanem azért mert érdekesebbnek tartja, mint a korábban látott dolgokat. Westermann nem ért egyet azzal a gondolattal, hogy a babák kifinomult, a világot ismerő belső tudással születnek. Szerinte egy jóval egyszerűbb magyarázat “okosságukra” az, hogy fénysebességgel tanulnak, és minden pillanatban többet és többet értenek a körülöttük zajló dolgokról.