Fiatalabb gyerekek, okosabb gyerekek?
A pirospólózás (redshirting) kifejezés Amerikában azt jelenti, hogy a szülők tervei szerint komoly sportolásra szánt gyerekeket egy évvel később iratják be az óvodába, mint kellene. Ennek az oka az, hogy megfigyelték: azok a sportolók, akiket annak idején ugyanígy visszatartottak egy évig, később, amikor beiratták őket sportolni, ők voltak a legidősebbek, s jellemzően a legerősebbek és a legjobban teljesítők is az adott csapatban. De valóban jó döntés ezért visszatartani a gyerekeket?
A pirospólózás (redshirting) kifejezés Amerikában azt jelenti, hogy a szülők tervei szerint komoly sportolásra szánt gyerekeket egy évvel később iratják be az óvodába, mint kellene. Ennek az oka az, hogy megfigyelték: azok a sportolók, akiket annak idején ugyanígy visszatartottak egy évig, később, amikor beiratták őket sportolni, ők voltak a legidősebbek, s jellemzően a legerősebbek és a legjobban teljesítők is az adott csapatban. De valóban jó döntés ezért visszatartani a gyerekeket?
Egy hatéves és egy hétéves agyi fejlettsége között hatalmas a különbség. Egy év csúsztatás tehát azt eredményezheti, hogy a hétéves könnyedén a legjobbá válik hatéves társai között.
Ez a versenyszellemű gondolkodásmód leginkább a fehér bőrű, tehetős családokra jellemző. Ugyanakkor, mint az kutatásokból kiderült, nem biztos, hogy idősebbnek és érettebnek lenni akkora előnnyel jár, mint, amikor egy kisgyerek fiatalabb osztálytársainál. Egy felmérés ugyanis kimutatta: az idősebb – pirospólózott – gyerekek ugyanis jellemzően rosszabbul teljesítettek tanulásban, s mire elérték a középiskolát, általában a rosszabb tanulók közé soroltattak, s csak kevesen felvételiztek közülük főiskolára. Ugyanakkor az adott osztály fiatalabb tanulóinál előnynek, motiváló erőnek bizonyult, hogy idősebbek között kell megállniuk a helyüket, s annyira igyekeztek lépést tartani velük, hogy pár év alatt túl is szárnyalták őket.
A szociológusok egy másik hátrányra is rájöttek, ami a vegyes csoportok idősebb tanulóit illeti: ha egy gyerek mindig a nagyobb és az okosabb (eleinte), egy idő után elunja magát, és elkezd abban a hitben élni, hogy a siker és tudás könnyen megszerezhető dolgok, amikért nem igazán kell küzdeni. Ugyanakkor egy fiatalabb tanuló számára folyamatos kihívást jelent megfelelni a nagyok által diktált tempónak. És a sporttal ellentétben, ahol a fizikailag erősebb ember sokszor tagadhatatlanul hozzájárul a sikerhez, az iskolában a fizikailag kisebb, gyengébb gyerekek kerülnek előnyösebb helyzetbe, pontosabban: szellemi előnybe a folyamatos motiváltság révén.
Ők azt tanulják meg, hogyan kell küzdeni, s ez kulcsfontosságú a célok elérése szempontjából. Így aztán érdemes elgondolkodni azoknak a szülőknek, akik a későbbi, kimagasló sporteredmények érdekében tartják vissza gyermekeiket egy évvel, hiszen a tudás, a kitartás, az elkötelezettség és a motiváció sokszor nem alakul ki a pirospólózott gyerekekben, ami hosszú távon mindenképp a hátrányukra válik, írja a New Yorker