Fogynak a nyelvvizsgázók
Manapság elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv ismerete. Legalábbis ezt tartja a közvélemény. Ennek ellenére egyre kevesebben jelentkeznek nyelvvizsgázni. Valószínűleg mindenkiben ott a félsz, hogy mi van, ha nem sikerül. Ha azonban a vizsga kiválasztása tudatos és megfontolt döntés eredménye, akkor a sikeres eredményre is nagyobb lehet az esély.
Manapság elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv ismerete. Legalábbis ezt tartja a közvélemény. Ennek ellenére egyre kevesebben jelentkeznek nyelvvizsgázni. Valószínűleg mindenkiben ott a félsz, hogy mi van, ha nem sikerül. Ha azonban a vizsga kiválasztása tudatos és megfontolt döntés eredménye, akkor a sikeres eredményre is nagyobb lehet az esély.
Fogyatkozó jelentkezők
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikáiból egyértelműen kiderül, hogy évről évre egyre kevesebb a jelentkező. Míg 2010-ben összesen 173 340 nyelvvizsgát bonyolítottak le, addig 2012-ben már csak 142 488-at, 2014-ben 122 885-öt, az idén pedig mindössze 110 153-at. Habár továbbra is az angol a legnépszerűbb nyelv, a vizsgázók száma itt is fokozatosan csökken. 2010-ben 115 269-en jelentkeztek, 2012-ben 97 590-en, 2014-ben 85 409-en, az idei évben pedig 78 034-en. A német, eszperantó, francia, olasz és spanyol nyelvek esetében is hasonló a helyzet.
2006 óta legtöbb nyelvvizsgát középfokon teszik le, azonban az alap- és a felsőfok arányai fordultak azóta. 2006 és 2010 között többen jelentkeztek alapfokú vizsgára, mint felsőfokúra, azonban 2011-et követően az utóbbi vette át a vezetést. Idén már csak 5 514 alapfokú vizsgát csináltak, 12 222 felsőfokút. (Azonban ezek a számok még mindig elenyészőek a 92 407 középfokúhoz képest.) Az adatok alapján évek óta változatlanul a 14-19 éves korosztály körében a leggyakoribbak a nyelvvizsgázók, őket követik a 20-24 évesek.
Mindenhez kell idegen nyelv
Nem véletlen, hogy a legtöbb nyelvvizsgázó a 14-24 évesek közül kerül ki. Ebben a korban leginkább azért szükséges a nyelvvizsga, hogy a diákok többletpontokat kaphassanak a felsőoktatásba való jelentkezésnél, vagy azért, mert a vizsga követelmény a diploma megszerzéséhez. Ezen felül a mindennapi életben is elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv ismerete. A legtöbb munkahelyen már kérik a középfokú nyelvi bizonylatot, ahol pedig nem, ott általában az angol társalgási szint elvárt követelmény. Napjainkban már bármelyik üzletben, étteremben vagy kávézóban összefuthatunk külföldi látogatókkal, így jogosnak tűnik, hogy a legtöbb munkakör betöltéséhez a nyelvtudást is elvárják. Lássuk be, azért számunkra is jobb érzés, ha csak az utcán útba tudunk igazítani egy turistát, és külföldi nyaralásnál is igen jól jöhet az az angol vagy német szókincs.
Van miből válogatni
Ahhoz, hogy jobb esélyünk legyen a nyelvvizsgát sikeresen letenni, ismernünk kell magunkat, és a nyelvi készségeinket. Többféle nyelvvizsga típusból is válogathatunk, mégis sokan nem gondolják végig, hogy melyiket válasszák, hanem arra jelentkeznek, amire az ismerőseik is, vagy amelyik épp a legnépszerűbbnek számít. Ez olykor nagy hiba lehet. Persze mások tapasztalatai, és a hallomásból kapott hírek is hasznosak lehetnek, de csak akkor, ha az adott vizsga számunkra is megfelelőnek tűnik.
Először is érdemes eldönteni, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát szeretnénk-e tenni, vagyis, hogy a fordítás mennyire az erősségünk, így típustól függően meg tudunk-e birkózni teljes szövegek lefordításával, vagy épp egy angol szövegből magyar kérdésekre válaszolni. Bizonyos nyelvvizsgákon, vagy legalább egyes részein a szótárhasználat is megengedett, így nem árt átgondolni, hogy mennyire naprakész a szókincsünk, és jobban járunk-e, ha egy ilyen feladatsort választunk. A Pannon, az Euro és az ECL például ilyenek, míg a TELC-en kifejezetten tilos bármilyen segédeszköz igénybevétele.
Egyéntől függően az is fontos kérdés lehet, hogy a szóbelin egyedül, vagy párban kell-e bizonyítani. A TELC-en, az Euron és ECL-en párosával vesznek részt a vizsgázók, ami ideálisabb lehet annak, aki felszabadultabban tud beszélgetni egy hozzá hasonló, és többnyire vele egy nyelvi szinten álló partnerrel, mintha egyedül kéne boldogulnia. Azonban, ha valaki jobban szereti egyénileg, a saját gondolatmenete szerint kifejteni a témákat, és inkább egy vizsgáztatóval beszélgetne, mint egy vizsgázó partnerrel, akkor érdemes lehet olyan szóbelit keresni, ahol ezt meg is teheti, így például a Pannonon vagy az Origón.
Mielőtt meghoznánk a végleges döntést, nézzük át a írásbeli és a szóbeli rész teljes leírását is. Ezek az adott nyelvvizsga oldalán részletesen fel vannak tüntetve, és sokat segíthetnek a felkészülésben is, hogy élesben már biztos ne érhessen meglepetés minket.