Gyermekbénulás-járvány Szíriában: veszélyben az egész Közel-Kelet?
A nyár közeledtével az egészségügyi szervezetek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra a gyermekbénulás-járványra, amely Szíriából indult és akár az egész Közel-Keletre veszélyt jelenthet. Jelenleg több mint száz gyermeknél diagnosztizálták a tüneteket, miközben a környező országokban hatalmas méretű oltási kampányok folynak.
A nyár közeledtével az egészségügyi szervezetek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra a gyermekbénulás-járványra, amely Szíriából indult és akár az egész Közel-Keletre veszélyt jelenthet. Jelenleg több mint száz gyermeknél diagnosztizálták a tüneteket, miközben a környező országokban hatalmas méretű oltási kampányok folynak.
Egy törökországi kórház parkolójában az egyik autóban síró nő ül: a kisfiát éppen odabent kezelik. “A kisfiam nagyon beteg lett”, mondta el az édesanya a BBC-nek. “Egy napon nem tudott ráállni a lábára, most pedig már egyáltalán nem tudja őket mozgatni.”
Az ötéves Muhammad, a nő egyetlen kisfia gyermekbénulásban szenved, amely a XX. század legfertőzőbb és leginkább rettegett betegsége volt, s amely gyermekek ezreit bénította meg. A világon mindenhol oltják a gyerekeket ez ellen a fertőzés ellen, s ez alól Szíria sem kivétel, ahonnan Muhammad és édesanyja származik. Amióta azonban kitört a háború, a járvány ismét felütötte a fejét és egyre nagyobb területeken jelent veszélyt a Közel-Keleten.
Szíriát 1999-ben járványmentesnek nyilvánították, ám a két éve kitört háború óta folyamatosan jelentkeznek a tünetek és egyre több az áldozat. A WHO eddig 25 laboratórium által is megerősített esetről tud, 13 másiknak az eredményére még várni kell. A szír orvosok szerint ez a szám sokkal magasabb: ők 110 gyereket kezeltek eddig gyermekbénulással, és minden egyes áldozatra legalább 200, de inkább 1000 ember jut, aki fertőzött és hordozó lehet.
A gyermekbénulás vírus a romlott ételben és a szennyvízben él. Az átoltottság aránya 91 százalékról 68 százalékra esett vissza 2012-ben, de a háborús övezetekben ez az arány még alacsonyabb. Annie Sparrow amerikai közegészségügyi dolgozó szerint “az orvosokat ért támadások, az egészségügyi ellátás és rendszer lerombolása, valamint az oltás hozzáférhetetlensége együtt vezettek a járvány újbóli kitöréséhez.”
A Beka völgyben az UNICEF folyamatosan oltja a menekülttáborok lakóit. Ezeken a területeken sem orvosi ellátás, sem csatornázás nincs. Dr. Melhem Harmouche az UNICEF-csapat vezetője elmondta: “Nincs hivatalos határ. Az emberek jönnek-mennek, így képtelenek vagyunk nyilvántartani, ki van beoltva és ki nincs.” Néhány mérfölddel odébb gyerekek húznak fel egy kútból vizet, ami zavaros és barna. Más lehetőség híján ezzel mosakodnak és ebből is isznak. “Mi értelme oltani, ha a gyerekek olyan alapvető dolgokhoz sem jutnak hozzá, mint a tiszta ivóvíz?” kérdi elkeseredetten egy menekült.
Sajnos az oltóanyag nem minden esetben hatásos, ahogy azt már az orvosok is felismerték: ha egy gyerek nem kapja meg az előírt hat dózist, és olyan környezetben él, ahol az ivóvíz szennyezett, élelem pedig nincs, a gyermekbénulás rendkívül magas kockázatot jelent számára.
A kis Muhammad és szülei azóta visszatértek Szíriába, egy menekülttáborba. A kisfiú részt vett néhány fizikoterápiás foglalkozáson, és a karját nagyon kicsit tudja mozgatni. A szülei azonban attól félnek, a javulás csupán átmeneti, mivel azok a kezelések, amelyek a teljes felépülést tennék lehetővé, Szíriában nem elérhetőek.