Ha születnek újabb gyerekek, van magyar jövő

A jövőt a gyerekek jelentik, ha születnek újabb gyerekek, van magyar jövő, ha nincs gyerek, nincs jövő – mondta az Országgyűlés elnöke szombaton a Parlament épületében megrendezett Kárpát-medencei családtalálkozón.

Kövér László a családokat a jövő nélkülözhetetlen zálogának nevezte, és arról beszélt, az állam senkinek nem kívánja megmondani, hogyan éljen, ugyanakkor szerinte a kormány és az Országgyűlés kötelessége és küldetése, hogy támogassa azokat, akik életüket a család szövetségében élik, gyerekeket nevelnek és gondoskodnak a szüleikről.

A házelnök, utalva arra, hogy az Országház épületét a Kárpát-medence különböző területeiről összehordott építőanyagokból emelték, arról beszélt, a magyar nemzet is ilyen alkotóelemekből, közösségekből épül fel, és ennek a legalapvetőbb részei a családok.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége rendezvényén felolvasták a miniszterelnök köszöntőjét is, Orbán Viktor ebben egyebek mellett azt írta, a gyerekvállalás személyes ügy, ám aki egészséges lelkületű gyermekeket nevel, az a hazájának elévülhetetlen szolgálatot tesz, és ezt észben tartani minden kormány kötelessége.

Közölte, a kormány hálás a családoknak, amiért szülői teendőik ellátásával a nemzet jövőjét megalapozzák, ezért is igyekszik könnyíteni a családok terhein támogatásokkal és programokkal. Mint írta, ezért fektették alaptörvénybe a család, a magzat és az édesanyák védelmét, ezért vezették be a családi adózást, ezért hozták létre az Erzsébet-táborokat vagy a gyed extrát.

A kormányfő szerint akik összetartó családban nőhetnek fel, már gyerekkorukban elköteleződnek bizonyos értékek megőrzése és továbbadása mellett. Hozzáfűzte, így felnőttként védeni és őrizni fogják házasságukat, gyerekeket vállalnak, akinek továbbadják az anyanyelvet, a népdalokat és népmeséket, továbbá megtanítják nekik azt is, hogy szerte a világban élnek magyarok, akikkel összetartoznak.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára az elmúlt évek jelentősebb lépései között említette a határon túl élő magyaroknak biztosított állampolgárságot, valamint az alaptörvény elfogadását, és azt, hogy abban egyebek mellett kinyilvánították, Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását, fejlődését, támogatja egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, a szülőföldön való boldogulásukat.

Az államtitkár a Kárpát-medencéből összegyűlt magyar családok előtt ígéretet tett arra, hogy az a politikai közösség, melynek Orbán Viktor és Kövér László is a tagja, mindig erősíteni fogja a családokat és a nemzet közösségét.

A rendezvényen felolvastak és a résztvevők megszavaztak egy nyilatkozatot a családi értékek védelméről. A nyilatkozatot azért fogadták el, hogy tiltakozzanak a Jelentés a homofóbia és a szexuális irányultság és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni európai menetrendről című, az Európai Parlament által elfogadott dokumentum miatt. Utaltak arra, hogy a jelentés egyebek mellett a tagállamok számára “erősen ajánlaná a különféle szexuális együttélési formák egyenrangúságának az elfogadását, tekintet nélkül az adott ország hagyományaira, illetve társadalmi beállítottságára”.

Közölték, a család intézménye elleni támadásnak tartják az unió parlamentje által elfogadott dokumentumot.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban az áll: “A természet rendjének és társadalmaink zsidó-keresztény hagyományainak egyaránt ellentmondó – véleményünk szerint – családellenes törekvésekkel szemben” a Magyarország új alaptörvényét is létrehozó politikai erőkkel együtt felemelik a szavukat a családbarát civil szervezetek is. “A kiállás célja a (…) társadalom alapjának számító értékek védelme.”

A Kárpát-medencei családtalálkozót a Házasság hete programsorozat keretében szervezték meg a Parlamentben. Az MTVA-val együttműködésben rendezett találkozón a Kárpát-medence különböző részeiről érkezett – jórészt többgyermekes – családok az Országház díszlépcsőjén elénekelték a magyar és a székely himnuszt, majd népzenéket énekelve egy székely zászlóval vonultak be a Felsőházi ülésterembe.