Ha zöld a magzatvíz
A mekonium tulajdonképpen az újszülött első széklete, mely normális esetben a születés után távozik a szervezetből. Időnként azonban már a születés előtt belekerülhet a magzatvízbe, onnan pedig a kisbaba tüdejébe. Milyen problémákat okozhat ez a jelenség?
A mekonium tulajdonképpen az újszülött első széklete, mely normális esetben a születés után távozik a szervezetből. Időnként azonban már a születés előtt belekerülhet a magzatvízbe, onnan pedig a kisbaba tüdejébe. Milyen problémákat okozhat ez a jelenség?
A mekonium tulajdonképpen az újszülöttek első széklete, mely azokból az anyagokból áll össze, melyeket a magzat az anyaméhben nyel le (például magzatvízből, elhalt sejtekből, lanugóból stb.), és ez normális esetben a születés utáni 24 órában távozik. A későbbi székletektől eltérően ennek a színe egészen sötét zöld vagy fekete, az állaga ragacsos, kátrányszerű. Esetenként azonban megtörténhet, hogy már a születés előtt vagy a szülés alatt ürül a mekonium a magzatvízbe, és onnan akár a magzat tüdejébe is belekerülhet.
A mekonikum-aspirációs szindróma tünetei közé tartozhatnak a magzatvíz sárgássá, zöldessé színeződése, de ezek az árnyalatok megjelenhetnek a kisbaba bőrén, körömágyán vagy a köldökzsinóron is. Ezek a tünetek önmagukban nem jelentik azt, hogy a magzat le is nyelte a mekoniumos magzatvizet, mindössze azt jelzik, hogy a mekonium belekerült a magzatvízbe. Azonban, ha egyéb tünetek is jelentkeznek, például a túl szapora vagy nehézkes légzés, a cianózis, az alacsony pulzusszám, az alacsony Apgar-érték, az a szindrómára utal. A mekonium tüdőbe jutását sztetoszkóp, röntgen, vagy vérvétel segítségével lehet megállapítani. A szindróma szövődményei között találhatjuk a légmellet, a légzési nehézségeket. A mekonium ugyanis gátolhatja a levegő szabad áramlását, akadályozhatja a megfelelő gázcserét, és irritálhatja is a légutak és a tüdő szöveteit, akár gyulladásba is hozhatja őket.