Három év, nyolc hónap börtön a szülőknek, nyolc (!!!) kiskorú gyermek “elhanyagolásáért”
Ritkán megy föl a vérnyomásom már (sajnos) egy-egy borzalommal teli hír láttán. Az azonban, hogy 2016-ban kis hazánkban egy nyolc gyermekes, nevezzük úgy, hogy... szülőpár, nem jogerősen, a gyerekei éheztetése, verése, alulöltöztetése és a teljes higiéniai ellátás hiánya miatt 3 év 8 hónap börtönt kap, szerintem sokkoló. Hogy miért?
Ritkán megy föl a vérnyomásom már (sajnos) egy-egy borzalommal teli hír láttán. Az azonban, hogy 2016-ban kis hazánkban egy nyolc gyermekes, nevezzük úgy, hogy… szülőpár, nem jogerősen, a gyerekei éheztetése, verése, alulöltöztetése és a teljes higiéniai ellátás hiánya miatt 3 év 8 hónap börtönt kap, NEM JOGERŐSEN, szerintem sokkoló. Hogy miért?
Lássuk a történetet. 2015 december közepe van. A 8 kisgyermek a meleg, békés, nyugodt karácsonyi várakozás helyett vacogva, mezítláb, koszosan és piszkosan, éhesen és mezítláb, rövidnadrágban tartózkodik egy Szeged melletti tanyán. Ezt onnan tudjuk, hogy így “fogadták” a bejelentésre hozzájuk érkező rendőröket.
Ez a kép, már önmagában elég lenne ahhoz, hogy valakit kellően megverjek (tudom, persze a problémát ezzel nem oldanám meg), hogy utána fogjam és ott hagyjam hasonló öltözetben bezárva étlen-szomjan hetekig. Börtönbe biztos nem zárnám őket. Az túl jó lenne…nem. Csak oda, ahol a gyerekeik voltak. Oda. Hosszú hetekig.
De térjünk vissza a gyerekekhez -más nem is érdekel-. A férfi (nem szívesen nevezem annak) 37 éves, a felesége két évvel fiatalabb. 1998 óta tíz gyermeket “vállaltak”. Ja, hogy nem akarták, mert a férfi alkoholista? A nőt és a gyerekeket is rendszeresen verte? Mit is jelent jelen helyzetben, hogy vállalták? Azt, hogyha túlélik mínusz fokokban az utódok evés nélkül, akkor életerős emberek lesznek?
– A gyerekek nem kérik, hogy megszülessenek
– A gyerekeket csak szeretni lehet, talán nincs is szükség másra: hogy egészséges, szép lelkű ember váljon belőlük
– A gyerekeknek biztos háttér, támasz kell, hogy megtalálják a helyüket a világban.
– A gyerekek a példából tanulnak.
Az utóbbira reagálva nem szeretném ha most így lenne. Szeretném hinni, hogy ez a nyolc kiskorú olyan helyre kerül, ahol útmutatást kap az élethez. Azt, hogy megtanulják nem erőszak, éhezés és fagyoskodás jut csak nekik osztályrészül. Nyugtassatok meg, hogy így lesz. Különben úgy érzem kiszakad a lelkem a helyéből. Nem akarok megkeményedni.
Amúgy a “szülők” fellebeznek az ítélet ellen.
