Határozott remény: Ősszel emelkedhetnek a pedagógus-bérek!
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) hároméves tevékenységét értékelve Balog Zoltán, a tárca vezetője hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján jelentős eredménynek mondta az egészségügyi rendszer átalakítását, a dolgozók béremelését, a pedagógus-életpályamodellt és az egyház-finanszírozás átalakítását is.
Mint mondta, az uniós egészségügyi fejlesztési konstrukció keretében 322 milliárd forintot fordított a kormány a járóbeteg- és a sürgősségi betegellátás minőségének javítására, illetve erre az ágazatra 114 milliárdot szántak az Új Széchenyi Tervből 2011 és 2013 között. Balog Zoltán hangsúlyozta, az ellátórendszer átalakítása zökkenőmentesen zajlott, és rendezték az egészségügyi dolgozók fizetését is. Beszélt a dohányzás visszaszorításának nemzetközi elismeréséről, valamint a betegszállítás és a mentőszolgálat idén kezdett megerősítéséről.
Kiemelten fontos célnak nevezte, hogy a nagy rendszer-átalakítások után elérjék az emberi erőforrás minőségének javulását. Ezt egyebek mellett az egészségügyben a gyógyítás és a megelőzés, a szociális szférában pedig a családok megerősítése, illetve a gyermekek intenzívebb védelme által igyekeznek elérni – mondta a miniszter. A társadalmi felzárkóztatás feladatairól szólva hangsúlyozta, a mélyszegénységben élők erőforrásbeli tartalékot jelentenek. Ha őket kiemelik ebből a helyzetből, akkor Magyarország számára munkaerőt jelentenek, akik adót fizetnek majd.
Az Emmi vezetője elmondta, hogy 2010 óta a köznevelés fejlesztésére 155 milliárd forint uniós forrást biztosítottak, az integrált pedagógiai rendszerben pedig évente 10 milliárd forintot fordítanak a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására. A program keretében a pedagógusokat és a szülőket is támogatják – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a Nemzeti alaptanterv szeptembertől meghatározza majd az iskolák életét, és – mint fogalmazott – “egészen határozottan reménykedhetünk abban, hogy szeptembertől sikerül bevezetni” a pedagógus-életpályamodellt, ami 30-40 százalékos fizetésemelést jelent majd.
A felsőoktatásban a legfontosabbnak azt tartotta, hogy sikerült a csőd közeli állapotból megmenteni bizonyos intézményeket, egy alapból pedig támogatják az egyetemek struktúraváltását is. Jelentős lépésnek mondta, hogy megállapodtak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával a hallgatói nyilatkozatokról. Emellett várják, hogy a rektori konferenciával a különböző egyetemeken, főiskolákon indítandó szakokról megegyezzenek. Megjegyezte, hogy amerikai mércével mérve is komoly ösztöndíjakat adnak az élsportoló hallgatóknak.
A szociális területről szólva Balog Zoltán közölte: a család, a gyermekvállalás és a munka becsületének helyreállítása volt a céljuk. Az Új Széchenyi Terv keretében 81,6 milliárd forint összegű pályázatot hirdettek meg, hogy azokat támogassák, akik munkát vállalnak és gyermeket nevelnek. A családi adókedvezmény ebből a szempontból nagy előrelépés volt – állapította meg.
Reményét fejezte ki, hogy a demográfiai helyzetet javító intézkedéscsomagot minél hamarabb be tudják jelenteni, és felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjak reálértékét sikerült megőrizni. Utalt arra, hogy összesen 70 milliárd forintnyi forrást hirdetett meg két és fél év alatt a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság, a Nő az esély programjukkal például a cigány és nem cigány lakosság közötti kapcsolat erősítését célozzák. Jelentős kezdeményezéseik között említette továbbá az Útravaló ösztöndíj programot, valamint az Út a középiskolába, az Út a szakmához, illetve az Út az érettségihez programokat.
Fontos lépésnek nevezte az egyház-finanszírozás átalakítását, valamint azt, hogy meghatározták azon egyházak körét, amelyekkel a kormány a társadalmi hasznosságukat felhasználva együtt kíván működni. Mint hangsúlyozta, minden olyan közösségnek biztosítják a jogait az egyházügyi törvénnyel, amelyek valóban vallási tevékenységet végeznek, a civil szervezetek pedig segítséget kaphatnak az új civiltörvény által meghatározott módon. Az MTI kérdésére Balog Zoltán elmondta: az egyházi belső jogi személy meghatározásával és annak az egyházon kívüli hatóságokkal való érintkezésének szabályozásával kapcsolatban vannak még tisztázandó kérdések. Az ezeket érintő egyeztetések – mint fogalmazott – “talán a héten lezárulnak”, és akkor még a nyári szünet előtt szavaznak erről a törvényről.
