Havi 4 ezer forinttal gazdálkodnak mai a 8-14 év közötti gyerekek

A diákok legfontosabb pénzforrása a zsebpénz, az ajándékba kapott pénz és a munkából származó bevétel. Ezekből a forrásokból közel évi 32 milliárd forint összeggel gazdálkodik az általános iskolás korosztály, derül ki a TakarékPont hálózat kutatásaiból, valamint Marián Béla szociológus elemzéséből. Azonban míg ennek az összegnek az elköltésére leginkább a szülői támogatás van hatással, a kutatásból az is kiderült, hogy a szülők többsége maga is segítségre szorul abban, hogyan tudják a legtudatosabban segíteni gyermekeik pénzügyi szocializációs arculatát.

Egy 2008-a felmérés kimutatta, hogy a 8-14 évesek havonta átlagosan 3300 forintot kapnak. Hasonlóan a zsebpénzből gazdálkodók arányához, nőtt azok száma is, akik a házimunkáért pénzt kapnak, valamint egyre többen vállalnak serdülőkorukban munkát. Így biztosan állítható, hogy ma Magyarországon a 8-14 éves korcsoport egészét tekintve havi 4 ezer forint körüli átlag zsebpénzt kapnak ma a gyerekek, amiből kb. havi 1-2 ezer forintot tudnak és akarnak megtakarítani, vezeti le Marián Béla szociológus.

A kutató elemzéséből az is kiderül, hogy a szülői viselkedésminta valamint a támogatás – például a kiadások és bevételek nyilvántartásának vezetésére nevelés, a megtakarításra való ösztönzés – befolyással van a fiatalok gazdasági orientációjára. Azok a fiatalok, akik kapnak ilyen jellegű támogatást a szüleiktől, jobban kontrollálják kiadásaikat, inkább preferálják a gyűjtögetést a pénzköltéssel szemben, jövőorientáltak, tudatosabbak, és több a megtakarításuk. Az általános iskolások pénzköltési szokásait befolyásolja, hogy a szülők, nagyszülők nem csak adják a zsebpénzt, hanem sok esetben kontrollálják is annak felhasználását. A kutatások azt bizonyítják, hogy ennek az ellenőrző szerepnek nagyobb súlya van a pénzügyi szocializációban, mint magának a zsebpénznek.

„Kutatásaink igazolják, hogy a fiatalok gazdasági tapasztalatainak kialakulásában a szülők zsebpénzről alkotott elképzelése fontos szerepet játszik, és ezen elvek alkalmazása a nevelési gyakorlatban szorosan összefügg a gyerekek pénzköltési szokásaival. Éppen ezért fontos, hogy milyen mintát adnak a felnőttek a gyerekek számára” – mondta Brezina Szabolcs a TakarékBank ügyvezető igazgatója.

„Mi magyarok sokszor hozunk rossz pénzügyi döntéseket, amelynek nem csak mi látjuk kárát, hanem a gazdaság egészére is kedvezőtlen hatást gyakorol, hogy a hazai pénzügyi kultúra elmarad a fejlett országokétól. Túlságosan sok készpénzt használunk, túl kevés a rendszeresen megtakarító háztartás, és a megtakarítók távolról sem optimálisan választanak a pénzpiaci lehetőségek közül” – fűzte hozzá Marián Béla.