Háztáji termelés, családi gazdaságok – I. rész

Pár hete nyílt meg Balassagyarmat új főterén a város termelői piaca, mely a balassagyarmati járás kistermelőinek, családi gazdaságainak nyújt értékesítési lehetőséget minden szombaton. Ennek kapcsán jártuk körbe a vidéki családi gazdaságok, kisgazdaságok jelenlegi helyzetét és lehetőségeit.

„Küzdeni kell, harcolni kell!” Ezt Duka Gábor, a szlovák Karva község polgármestere hangsúlyozta a balassagyarmati termelői piac átadását kísérő konferencián. A település első embere felemelte szavát a helyi kistermelőket érintő súlyos globális gazdasági tendenciák kapcsán. Felhívta a figyelmet a helyi termelőket kiszorító mesterséges utóízesítésre szoruló kínai őszibarackra, a helyi gyümölcsként feldogozott olasz szilvára, illetve a multinacionális cégek térnyerésére.

Kitörés az egyetemi elefántcsonttoronyból

„Az elmúlt három évben az ELTE humánökológia szakos hallgatói, az Agri Kulti csapata, valamint Balassagyarmat város önkormányzatának összefogása révén egy kutatássorozat zajlott a balassagyarmati kistérségben, valamint a Nagykürtösi járásban. A kutatás egyik kiemelt célja olyan kis- és őstermelő családok felkutatása volt, akik termelői piacokon is értékesítenék portékájukat. Emellett számos más témát is körbejártunk, többek között szó esett a szlovák kistermelők határon átnyúló értékesítési lehetőségeinek jogi akadályairól,” összegezte az eseményeket Bertényi Gábor, az ELTE oktatója, a nagymarosi piac és a Szimplakerti háztáji piac alapítója.

A piacmegnyitóval párhuzamosan zajló konferenciát Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere indította, aki rámutatott a legsúlyosabb problémákra: a helyi termelés hiányára, a tönkrement gyümölcsösökre, a vidékről városba költözők egyre nagyobb arányára. Bertényi Gábor erősebben fogalmazott, ő „az értelmiség és a középosztály dezertálásaként” is illette a közel 20 éves negatív folyamatot, ugyanakkor kiemelte, hogy „a tájhoz illeszkedő helyi munkahelyteremtés komoly lépés lehet ahhoz, hogy ne szaladjon el mindenki.” Ehhez viszont elengedhetetlen az olyan értékesítési csatorna, ami nem a globalizált kereskedelem ipari léptékeihez alkalmazkodik.

Az ELTE humánökológia mesterszak hallgatói, Szalma Laura, Szuromi Orsolya, Horváth Janka, Siklósi Rozália és Halász Gergő a magyar és a szlovák kistérségek kutatási eredményeiről és tapasztalatairól számoltak be. A mesterszakos diákok szerint mind az előrehaladott környezetpusztítás megállítása, mind pedig a helyi társadalom boldogulása érdekében is szükséges leszámolni azzal a kialakult képpel, hogy a mezőgazdálkodás egyre inkább csak hobbitevékenységgé silányul egy főállásban betöltött munkahely mellett. A termelői piacokat nem csak a termelők, a vidéki családok oldaláról tartják kiemelkedően fontosnak, hanem többek között a tudatosabb, emberközpontúbb vásárlási szokások megteremtésében, és a különféle hagyományok továbbvitelében is.

Csoma Tamás, aki ugyancsak a humánökológia mesterszakának hallgatója, úgy véli, a helyi léptékű, kisüzemi, a helyi családokat, kis közösségeket előtérbe helyező gazdálkodás nem csak a lokális gazdaság működésében okozhat jelentős pozitív változást, hanem csökkenthető általa a termőföld kizsigerelése is.

A programot a Visegrád Fund támogatta.