Hétfőn szültem, pénteken már dolgoztam
Katey Zeh hétfőn szült. Pénteken vár válaszolt a munkahelyi emailekre, hétfőn pedig visszament dolgozni. Neki ugyanis egy nap fizetési szabadság sem járt…
Katey Zeh hétfőn szült. Pénteken vár válaszolt a munkahelyi emailekre, hétfőn pedig visszament dolgozni. Neki ugyanis egy nap fizetési szabadság sem járt…
Katey Zeh védőnőként dolgozott a Metodista Egyház alkalmazásában. Amikor 2014-ben megszületett a kislánya, Katey azzal a kellemetlen ténnyel szembesült, hogy nem jár neki fizetett szülési szabadság. A Metodista Egyház összesen 18 kivehető napot biztosít alkalmazottainak, ám mivel Katey vállalkozóként dolgozott nekik, így egyetlen napra sem mehetett el.
„Még véreztem, miközben már dolgoztam”, mesélte Katey a Washington Postnak. „A fejemben a szülés előtt olyan képek éltek, hogy a baba olyan sokat alszik majd, hogy mellette egész nap tudok emailekre és telefonokra válaszolni. A valóság azonban nagyon más volt.”
A különböző egyházi szervezetek, amelyek egyben pro-life, pro-family szemléletet képviselnek, általában széles skáláját kínálják a szülési szabadságoknak és a hozzá kapcsolódó anyagi juttatásoknak, ennek ellenére sok Katey-hez hasonló nő szembesül azzal, hogy sem pénzt, sem szabadságot nem kaphat ilyen szervezet dolgozójaként.
Pro-biznisz vs. pro-család
Az USA jelenleg igencsak polarizált a fizetett szülési szabadság témáját illetően. A vallásos konzervatív csoportok harcolnak érte, mivel náluk az az elsődleges szempont, hogy az anyák otthon maradhassanak gyermekeikkel szülés után. Ugyanakkor köztük is sok olyan vélemény akad, hogy ha a nők túl sokat töltenek babázással, az árthat a cégeknek, ahonnan a nők szülni mennek. Mások azonban azt mondják, a szülési szabadság nagyon sokat segítene a nőkön. Jelenleg a szülési szabadságot szabályozó törvény mindössze 12 hét fizetés nélküli eltávozást engedélyez, és kizárólag az alkalmazottak számára, tehát azoknak a nőknek, akik vállalkozóként dolgoznak, egy nap sem jár.
Egy tavaly szeptemberben megrendezett keresztény konferencián az egyik republikánus szenátor, Marco Rubio azt javasolta, hogy azt a pénzt, ami kiesik egy cég bevételéből azáltal, hogy valaki szülni megy és nem tud dolgozni, adókból térítsék vissza a vállalatnak.
Carolyn Woo, a Catholic Relief Services elnöke szerint a cégeknek és a szervezeteknek muszáj lenne tovább látniuk a puszta számoknál, hiszen a nők és családjaik jóllétébe fektetni hosszú távon minden cégnek megéri. „Szűklátókörűségre utal, ha a vállalatok kizárólag a kieső pénzt nézik. Egy olyan időszakról beszélünk, ami rendkívül fontos az anya és gyermeke között kialakuló kapcsolat szempontjából.”
16 hét?
Tavaly októberben az amerikai fővárosban is komoly viták övezték a témát. Sok vezető politikus javasolt 16 hetes fizetett szabadságot az anyáknak.
Donald Wuerl, a washingtoni érsekség bíborosa elmondta: az érsekség alkalmazottai maximum 16 hét szülési szabadságot vehetnek ki, bár ez idő alatt fizetést nem kapnak, ám 24 hónapos védettség alá kerülnek: amíg a gyermek nem éri el a két éves kort, nem lehet őket elbocsájtani.
A legtöbb amerikai egyházi szervezet egyáltalán nem ismeri a fizetett szülési szabadság fogalmát. Nagy részük a törvény szerinti 12 hetes fizetetlen szabadságot „utalják ki” ebből a célból, bár ezt ritkán adják meg teljes egészében.
Forrás: Washington Post (via)