Hogy a családdá válás ne legyen trauma – konferencia a gyermekvállalás lelki és egészségügyi oldalairól

200 éve, július 1-én született Semmelweis Ignác, az „anyák megmentője”, s július 11-én ünnepeljük a Népesedés Világnapját. E két téma s a konferencián elhangzott aktualitások köré szerveződött a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) szervezésében megrendezésre került, A családdá válás egészségügyi vonatkozásai című konferencia, melyen számos neves előadó és döntéshozó vett részt július 10-én.

A tanácskozás bevezetőjében Fűrész Tünde, a KINCS megbízott elnöke beszélt arról, hogy a rendezvényen két, demográfiai szempontból kiemelt téma nem véletlenül került a fókuszba. A családbarát szülészeteknek és a társadalom lelki egészségének egyaránt kiemelt szerepe van a gyermekvállalásban. Utóbbiról azért is nagyon fontos beszélni, mert noha ritkábban esik szó róla, mégis meghatározó szerepet tölt be családalapításkor. Kiemelte, a népesedéspolitika közös nemzeti ügy és ágazatközi terület, ahol nem csupán a családpolitika, de az oktatás és az egészségügy is helyet kell kapjon.

„Nemzetünk jövője a feladatukat egészségesen és boldogan teljesítő anyáktól függ”

Rosivall László, a Semmelweis Emlékbizottság elnöke Semmelweis Ignác örökségéről beszélve azt hangsúlyozta, hogy a világon legismertebb magyar orvos kutatási eredményei ma is érvényesek és befolyásolják mindennapjainkat. Emlékeztetett arra, hogy 180 évvel ezelőtt a szülőszobába egészségesen bevonult anyák 30 százaléka életét vesztette – ez a szám ma már egy százalék alá csökkent Semmelweis egyszerű, ámde annál jelentősebb felfedezésének hála. Az elégtelen kézmosás ennek ellenére napjainkban is szedi áldozatait: a kórházakban ugyanis még mindig a betegek 10 százaléka kap el valamilyen fertőzést, hiába élünk a 21. században.

Családbarát szülészetekkel a demográfiai fordulatért

Dr. Nagy Anikó egészségügyi államtitkár nyitóbeszédében arról beszélt, hogy a család nemzetünk fennmaradásának alapja a gyermek pedig Isten áldott ajándéka, ezért támogatni kell a kívánt és tervezett gyermekek megszületését. Ehhez arra is szükség van, hogy a kórházakban olyan támogató környezet alakuljon ki, ahol méltóságteljes, felesleges beavatkozásoktól mentes szülések zajlanak le. A kormány ezt támogatva az elmúlt időszakban is arra törekedett, hogy megteremtse az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseket. Ezért hirdették meg a családok éve alkalmából – 10 milliárd forintos keretösszeggel – a családbarát szülészetek pályázatot, melynek célja a családgondozás, a „bababarát szülészetek” létrehozása, valamint az infrastrukturális fejlesztések mellett képzéseket is szervezni fognak a háborítatlan szülések támogatásáért és az anyatejes táplálás minél szélesebb körű elterjesztéséért.

Mivel a gyermekvállalás támogatása nemzeti ügy, a kormánynak továbbra is kiemelt célja, hogy a családtámogatási rendszer segítségével olyan családbarát környezetet teremtsen, amely vonzóvá teszi a gyermekvállalást – tette hozzá. Emlékeztetett: az elmúlt években országszerte újultak meg a szülészetek és duplájára emelték a leadott anyatejért fizetett összeget, jövőre pedig 2 milliárd forint többletet biztosítanak a meddő párok segítésére.

A népességfogyás nem egy a sok közül, hanem maga A probléma

Beneda Attila, az Emmi családpolitikáért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nem csupán Magyarország, de egész Európa legégetőbb kérdése a demográfiai népességfogyás, amelyre az európai országok különböző válaszokat próbálnak találni. Leszögezte, Magyarország nem a külső betelepítést választotta, hanem komplex családpolitikával igyekszik felelni a problémára, amely 2008. óta felerősödött. Szavai szerint a kormány 2010 óta arra törekszik, hogy a magyar társadalom munkaalapú legyen és a családok minél erősebb szövetéből álljon.

Ugyan 2011 óta elkezdett fölfelé mozdulni a termékenységi arányszám, de az ideális 2,1 elérésééig még van jócskán munka, amibe az is beletartozik, hogy át kell formálni a társadalom gondolkodását, ezért nyilvánították 2018-at a családok évévé. Az államtitkár szerint fontos továbbá, hogy legyen olyan családkutató intézet, mint a KINCS, amely segít figyelemmel követni és beemelni a hatékony nemzetközi gyakorlatokat. Beneda Attila beszélt az első szülésélmény jelentőségéről, amely meghatározza a következő gyermekek számát, születésük idejét. Ezért is fontos a kormány szerepe abban, hogy családbaráttá válhassanak a szülészetek – emelte ki. Elérendő célként említette a méltóságteljes szülést, amely az egész család – apa, anya, baba – tiszteletére épül és a tudományos tényeken alapuló ellátást, az anyatejes táplálás segítését.

Szeretetszolgálat az egészségügyben

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi ellátásban vissza kell térni a szeretetszolgálathoz, amely minden ellátás alapja. Véleménye szerint fontos, hogy a világ ne csupán anya vagy baba, hanem családbarát ellátásról beszéljen, amelyet a Bethesda Gyermekkórház igazgatójaként 1992 óta igyekeznek megvalósítani. Várakozással tekint a jövőbe, hiszen a kórház néhány év múlva a családbarát szülészetek referenciaintézményévé válik. Bizodalmát fejezte ki abban, hogy egyre inkább kulcskérdéssé válik a családbarátság az egészségügyben is. Példaként említette, hogy jelenleg 19 kórháznak van “bababarát” minősítése, ami jelentősen hozzájárul a szoptatás ügyének megerősítéséhez is. Emlékeztetett, hogy a Magyar Kórházszövetség egri konferenciáján idén először adtak át “családbarát kórházi osztály” elismeréseket összesen 16 osztálynak.

Nem csak a nők biológiai órája ketyeg

Dr. Bitó Tamás, a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság alelnöke beszédében aggodalmának adott hangot, hiszen a 80-as évek óta folyamatosan csökken a születések száma, 1,4 körül stagnál a termékenységi ráta és az elmúlt 35 évben négyszázezerrel csökkent a reprodukciós korban lévő nők száma. Rámutatott, hogy az elmúlt időszak statisztikáiból jól látszik, mindebben hatalmas szerepe van a társadalmi, gazdasági környezetnek valamint a szociális intézkedéseknek. Felhívta rá a figyelmet: mivel a Ratkó- korszak unokái most lépnek ki a fogamzóképes korból, várhatóan évente ötvenezerrel fog csökkenni a fogamzóképes nők száma.

Véleménye szerint két fontos kérdést kell megválaszolni. Egyrészt arra kell keresni megoldást, mire van szükség ahhoz, hogy a 35-40 év közötti korosztály vállaljon még egy gyermeket, másrészt arra kell választ találni, hogy mire van szükség ahhoz, hogy a szülés szempontjából optimális életkorban lévő anyák ne szakíttassák meg a terhességüket.

Figyelmeztetett: a jelenlegi trend, amelyben az első gyermeküket szülők 50 százaléka 30 év fölötti azért sem ideális, mert az életkor előrehaladtával nő a terhesség kimenetelét veszélyeztető kockázati tényezők (elhízás, cukorbetegség, trombózis, mióma) száma valamint a kromoszómarendellenességek is gyakoribbak, ami több vetélést eredményez. Aki pedig később kezd a családalapításba, törvényszerű, hogy kevesebb gyermeket vállal. A kutatások azt mutatják, hogy az optimális életkorban való családalapítás alapfeltétele az optimista jövőkép, a gyermek utáni vágy, a stabil jövedelem és biztos párkapcsolat valamint a pozitív szülési tapasztalatok. Ezek közül számos elem gyengülni látszik, hiszen sok nőnek van negatív tapasztalata első szülésével kapcsolatban (70 kórházi osztályból csak 18 anya és bababarát), egyre kevesebb a házasság, több az élettársi kapcsolat, és kevesebb az egyetemet végzett férfi, ami a párválasztást hátráltatja. A szakember szerint az ideális korban megtörténő szülés azért sem valósul meg, mert a nők tovább koptatják az iskolapadot.

A kád nem jelent semmit, ha csak tiszta ruhák tárolására használják

Dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász arról beszélt, hogy a világ szülészeteinek több, mint 90 százaléka a medikalizált oldalt képviseli. Ennek a szemléletnek annyi a célkitűzése, hogy egészségesen menjen haza anya és babája, semmi több, s az orvosok irányítják a szülést. Ezzel szemben a természetes szemlélet megadja az anyának a kompetenciát, hiszi, hogy ha egy nő be tudta fogadni, meg tudta növeszteni a gyermeket a szíve alatt, képes megszülni is. Bálint Balázs egy készülő kutatásra hivatkozva elárulta, hogy 1222 szülést tanulmányozva arra jutott, anya és gyermek fizikai állapota nem különbözik egy medikalizált és egy beavatkozásmentes szülés után. A lelki tényezők annál jelentősebb mértékben.

Magyarországon 40 százalék a császármetszések aránya, amivel megelőzzük az uniós átlagot. Noha a császármetszés a világ legszebb műtétje, ha valóban szükség van rá, a világ legnagyobb hülyesége, ha nem indokolt a beavatkozás – szögezte le a szülész-nőgyógyász. Hozzátette: az anyák egy ilyen beavatkozás után gyakrabban kerülnek intenzív osztályra és a magzati oldalon is több a légzési, emésztési, pszichés gond, az alvászavarról és a szoptatási problémákról nem is szólva.

Bálint Balázs néhány egyéb, gyakori eljárás veszélyeire is felhívta a figyelmet: a kívülről adagolt oxitocin például nem tudja maradéktalanul ellátni a belülről termelődő, endrogén anyag szerepét (hiányzik például a kötődés elősegítése, a stresszoldás, fájdalomcsillapítás), az aranyóra elmaradása is számos negatív hatást hordoz, míg a fájdalomcsillapítás még a gyermek későbbi droghasználatára is kihathat (ötszörösére növeli a drogabúzusok lehetőségét). Ezzel szemben a választható testhelyzet, a vízben szülés lehetősége – ami egy igen olcsó ám annál hatékonyabb fájdalomcsillapító – a kevesebb beavatkozás hozzájárul az örömteli szülésélményhez, ami a kétszeresére növeli a következő utód születésének esélyét.

Végezetül a szülész-nőgyógyász reményét fejezte ki abban, hogy a most létrejövő családbarát referenciaintézmények hozzájárulnak a családközpontú, természetes szülési gyakorlatok elterjedéséhez. Mint mondta, önmagában semmit nem ér az infrastrukturális fejlesztés, ha a szülőkádat csak a tiszta ruhák tárolására használják, mert erre is van sajnos példa a magyar gyakorlatban. Véleménye szerint arra kell törekedni, hogy a természetes gyakorlat nagyobb százalékban legyen jelen a szülészeti ellátásban, mint a medikalizált szemlélet.

Miért nem kezdik meg önálló életüket a fiatalok?

A lelki egészség kérdése háttérbe szokott szorulni, pedig demográfiai szempontból ugyanolyan fontos szerep jut neki – erről szólt a konferencia második szekciója. Dr. Pethesné Dávid Beáta a SOTE Mentálhigiéné Intézet igazgatója beszélt arról a kutatásról, amely megmutatja, hogy milyen bizonytalanságokkal küzd a most felnőtt, fiatal nemzedék gyermekvállalás terén. Dr. Purebl György, az intézet igazgatóhelyettese a párkapcsolatok, a családok működésének megváltozásából és az ebből fakadó kötődési zavarokról beszélt, míg Dr. Császár-Nagy Noémi pszichológus kitért arra a nem elhanyagolható tényre, milyen terheket ró a mai nemzedékre a kései gyermekvállalás és az ezzel együtt járó reprodukciós zavarok. Végezetül szó esett a védőnői hálózat jelentőségéről és a nemzedékeken átívelő tanácsadás fontosságáról, amelyet Bábiné Szottfried Gabriella, Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozat elnöke ismertetett.

A zárszóban Székely András, a Népesedési Kerekasztal koordinátora felhívta rá a figyelmet, hogy a szemléletformálás a mai napig tart, a családbarát szülészetekről fontos beszélni, hiszen sokszor még az egészségügyi dolgozóknak sem világos, mit takar ez a fogalom. Kiemelte, hogy a biológiailag és a társadalmilag optimális gyermekvállalás időpontja sokszor nem esik egybe, ezért az is lényeges, hogy megtaláljuk az átfedéseket, amiben nagyon fontos szerep jut a civil szférának. Ezért is nagyon jó, hogy Kopp Mária Lelki Egészség Stratégiája ismét terítéken van, hiszen a társadalomnak, a szakembereknek és a döntéshozóknak is látniuk kell, milyen nagy szerepe van a lelki egészség gondozásának a gyermekvállalásban.