Hogy pozitív élmény legyen a tanulás

Az iskolai élettér központi helyet foglal el mind a szülők, mind a gyerekek életében. Ahhoz, hogy a tanulás sikeres legyen, aktívan közre kell működni az iskolai színtér minden szereplőjének annak tudatában, hogy az iskola sokkal többről szól, mint a tudás átadása. Petkes Csaba továbbképzés-vezető pedagógus – egy egyedi tanulásfejlesztő program, a „Tanulnijó” tanfolyamok megalkotója –  beszél arról, hogyan készíthet fel egy jó tanulási módszer a felnőtt életre.

1989 óta foglalkozik tanulásfejlesztéssel Petkes Csaba. Saját módszerét a nemzetközi szakirodalom felhasználásával a hosszú évek gyakorlati tapasztalata alapján dolgozta ki, és hozott létre a pedagógusokat, diákokat megszólító tanulásfejlesztő programokat. A közel tíz éve akkreditált képzési anyagot már több száz „Tanulnijó” tanfolyamon, továbbképzésen ismerhették meg pedagógusok és diákok.

A diákok számára szervezett tanulásfejlesztő tanfolyam nem véletlenül kapta a „Tanulnijó” elnevezést. A sikeres tanulás alapja, ha a diák számára pozitív élményt jelent a tananyaggal való foglalkozás – vallja Petkes Csaba. A tét a mai, az élethosszig való tanulás követelményét állító korban óriási. Az, aki diákként elsajátította, miként dolgozzon fel és memorizáljon adatok, ismeretek sokaságát tartalmazó anyagokat, felnőttként is másként áll hozzá a tanulási feladatokhoz.

A tanulásmódszertant középpontba állító továbbképzések legfontosabb törekvése, hogy egyfajta szemléletváltást indítsanak el a pedagógusban. Petkes Csaba szerint a jó tanár feladata, hogy „serkentse” a tanulást, hogy olyan helyzetet teremtsen, melyben a gyerek akar tanulni.

Továbbképzésein az új didaktikai módszereket ajánlva nem veti el a tanítás hagyományos gyakorlatát. Ellenkezőleg, módszerek sokaságát alkalmazó gyakorlatot tart követendőnek. Meglátása szerint a módszertanban nincs olyan, hogy valami korszerű, valami nem. Követelményként a változatosságot és az érdekességet fogalmazza meg.

A pedagógusképzés elméletorientált, a gyakorlatot másodlagosként kezelő rendszeréből kikerült tanítók, tanárok szembesülnek azzal, hogy a diákként megismert, illetve pályájuk korábbi szakaszában használt módszerekkel ma nem boldogulnak. „A vizuális és auditív effekteken felnőtt gyerek az iskolában azzal szembesül, hogy a tanító néni nem villódzik úgy, mint a képernyő, és átkapcsolni sem lehet. Mindemellett az elsősök kitartó koncentrációs szintje egy perc alatt van” – utalt egy vizsgálatra Petkes Csaba.

A pedagógust saját kudarcélménye késztetei, hogy a változás lehetőségét keresse – fogalmazza meg tapasztalatát a tanfolyamvezető. A memóriatechnikák, projektpedagógia, tanulásszervezés, interaktivitás témákat tartalmazó továbbképzési kínálat tanulóközpontú és tevékenységalapú módszereket ismertet meg élményszerűen a pedagógusokkal, melyek a tanulási folyamathoz szükséges képességek – koncentráció, memória, kategorizálás, motiváció, kreativitás – fejlesztését célozzák. Ezek a kisgyerekkorban a játékon keresztül megalapozható képességek meghatározóak a tanulás sikeressége szempontjából. Az ezekre építő projektpedagógia adja meg a későbbi, bonyolult tartalmak feldolgozási módszertanát.

Úgy a továbbképzésekben, mind a módszerekben alapvető az interaktivitás. A résztvevők a gyakorlatban is megtapasztalják egy-egy javasolt tanulásszervezési eljárás, gyakorlat, játék tényleges hatását, mind érzelmi-motivációs, mind tanulmányi eredményesség szempontjából.Ebben a szemléletben képződött pedagógus a tanórákon a diákot a tanulási folyamat aktív szereplőjévé teszi, szemben a ma általános, külső szemlélő hozzáállással. Nem csak azt tartja szem előtt, mit kell megtanulnia a dáknak, hanem azt is, hogyan tegye. Erre módszereket ajánl neki, melyek aktivitásra, gondolkodásra ösztönzik, de a munkáját meg is könnyítik és eredményesebbé is teszik.

A kisgyermekkori időszak meghatározó voltát hangsúlyozó szakértő a pedagógiai módszerek erejét és a jó pedagógus szerepét tisztelve azt vallja, a hagyományos családmodell az elképzelhető legjobb nevelődési, fejlesztési lehetőség kisgyermekkorban. A generációk együttélése alkalmat ad arra, hogy a kisgyereket bevonják a mindennapi családi tevékenységbe, és napi élménnyé tegyék számára a fejlődését meghatározó játékot és mozgást.  A sok mondóka, mese, találós kérdés anyától, apától, közös versmondás, nagymamával együttimádkozás, éneklés, a családi társasjáték, a közös munka, alkotás érzelmi és értelmi szempontból is mindennél jobban megalapozza a gyermek későbbi, tanulási helyzetekben történő helytállását.