Így beszéljen a gyerekkel testről, súlyról és életmódról

Lehet, hogy jót akar, amikor a testsúlyával cukkolja a gyereket, de az éles kritikával, sőt, egy poénnak szánt megjegyzéssel is sokat ronthat a helyzeten…

Kérdés, hogy mégis hogyan kommunikáljunk erről a témáról kicsikkel és nagyobbakkal? És mi van akkor, ha pont a gyerek kezdi el a külsejét becsmérelni?

A Health.com oldalon találtunk rá azokra a tanácsokra, amiket érdemes megfogadni egy-egy kényes helyzetben. Íme:

Vegye figyelembe, hány éves!

Hiszen az egészséges táplálkozásról másként kommunikálunk egy kiskamasszal, mint egy tizenévessel. „A kisebbeknek ugyanis még nincs meg az agyi kapacitása ahhoz, hogy megértsék, hogyan történik, illetve mivel jár a hízás és a fogyás. A serdülőknél pedig figyelembe kell venni, hogy mekkora nyomást gyakorolhatnak gondolkodásukra, szemléletmódjukra és szokásaikra a kortársak” – nyilatkozta Leslie Connor tanácsadó szakpszichológus a Health.comnak.

Kisgyerekeknél a szülőnek még sokkal nagyobb a beleszólása abba, hogy a lurkók mit és mennyit esznek, ezért az egészséges táplálkozásról szóló beszélgetéseket össze lehet vonni azzal, hogy az egyes étkezések alkalmával mi kerül az asztalra. Fontos, hogy a pozitívumokra fókuszáljunk: ahelyett, hogy a rossz evési szokások káros következményeiről papolnánk, emlékeztessük a gyereket arra, hogy az egészséges ételeknek köszönhetően nem csak fizikailag érezheti magát fittebbnek, de a tanulás is sokkal jobban megy” – fűzte hozzá a szakértő.

Tanítsa önelfogadásra!

Ha gyanús, hogy a gyereknek nem felhőtlen a viszonya az ételekkel vagy a saját testével, akkor először is az önbizalmát és önbecsülését kell feltuningolni. „Nem baj, ha kimondjuk előtte: igen, nehéz, amikor az ember kényelmetlenül érzi magát a bőrében. De a lényeg az, hogy a gyerek eljusson arra a pontra, amikor azt mondhatja, ez az én testem, amivel dolgozni szeretnék azért, hogy egészséges legyek – nem gyűlölni akarom, hiszen abból semmi jó nem sülhet ki” – mondta Connor. Apropó, azt tudta, hogy ha finnyás a gyerek, azt a szülő leginkább magának köszönheti?

Ne fogyókúrára ösztönözze!

Szerencsére egyre több szülő ismeri fel, milyen veszélyes következményekkel járhat, ha a súlyával cukkolja a gyerekét. Arra azonban már ritkábban gondolnak, hogy ha a serdülő úgy dönt, szeretne megszabadulni néhány fölösleges kilótól, nem kellene hevesen egyetérteni és támogatni ezt a döntést. A kutatások szerint ugyanis ennek a hozzáállásnak is hasonló hatása lehet – még akkor is, ha jók a szándékaink -, mint a kinézetre irányuló piszkálódásnak.

„Amikor a számokra összpontosítunk, azzal gyakorlatilag ugyanabba az irányba toljuk a gyereket, mint amikor a súlyával szekáljuk” – figyelmeztet Connor. Ezen kívül figyelni kell arra, hogy a fiatalok ne váljanak a kalóriaszámolgatás és az okos telefonos mérőalkalmazások megszállottjává. Még ha ez nem is kimondottan fogyókúra, nagyon könnyen oda vezethet, hogy a gyerek a finom falatokat számokban, feketén-fehéren látja, illetve megkülönbözteti a jó ételt a rossztól – ami elég nagy butaság.