Így segít a bababarát kórház

Első gyermekünket várva kevesen vagyunk tudatában, milyen nagy jelentősége van a szoptatás megalapozásában a kórház választásnak. Legtöbben a ránk váró nagy ismeretlent csak a szülésig tudjuk elképzelni. Pedig az utána következő órák, napok is éppolyan fontosak!

Nem mindegy, mi történik a szülés után!
Bár Magyarország már 1992-ben csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF által életre hívott Bababarát Kórház Kezdeményezéshez, mely a szülészeti intézmények szemléletének és gyakorlatának átformálására törekszik, még ma is kivételesnek számít hazánkban az a tizenhét kórház, mely jelenleg jogosult viselni ezt a minőségbiztosítást garantáló címet. A kórházak listájáért lapozz a 82. oldalra!

Mitől „bababarát”?
A kifejezés valójában szoptatást támogató szülészeti ellátást jelent. – tisztázza a kérdést dr. Kun Judit, orvos, szoptatási tanácsadó IBCLC, a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság (SZTNB) tagja.
– 2009 óta a „bababarát kórház” minősítést az SZTNB ítéli oda azoknak a kórházaknak, amelyek teljesítik a feltételeket, köztük a „Tíz lépés” követelményeit. Azok az intézmények, amelyek az ellenőrzést követően elnyerik ezt a címet, három havonta részletes jelentést készítenek működésükről. Évente konzultálnak egy külső felmérőbiztossal, három évente pedig újabb ellenőrzésen kell megfelelniük ahhoz, hogy címüket megtarthassák. A „Tíz lépés” elfogadása szemléletváltást, és jelentős erőfeszítéseket igényel a kórházi dolgozók részéről. Ha nincs külső motiváció és támogatás, könnyű visszacsúszni a berögzült, de idejét múlt régi rutinokba.

Itt találod a bababarát kórházak listáját.

A várva várt találkozás élménye

- Ha szülés után az anya és a baba is jól vannak, az újszülöttet puha ruhával szárazra törölgetjük, az anya meztelen mellkasára fektetjük, majd betakargatjuk őt. A legalább egy órás megszakítás nélküli bőrkontaktus segít a baba testhőmérsékletének, légzésének és szívműködésének szabályozásában, elősegíti, hogy kívül-belül jó baktériumok telepedjenek meg, és ezzel csökkentsék a kórokozók esélyeit. – magyarázza Rákóczi Ágnes, IBCLC, szülésznő, aki a bababarát címmel rendelkező Fővárosi Szent István Kórházban kísér szüléseket.
– Nem elég csupán néhány percre odatenni a babát az anya testére. Kutatások bizonyítják, hogy sokszorosára nő a babák stresszhormon szintje, ha röviddel születésüket követően idegenek veszik őket a karjaikba. Élénk sírással tiltakoznak, ha ilyenkor próbáljuk őket fürdetni vagy mérni. Míg, ha kapnak időt, hogy átélhessék a „jó megérkezés” élményét a születés komoly munkája után, megnyugszanak, ellazulnak és többnyire nem is sírnak a megszületés második óráját követő fürdetés közben. Előfordul, hogy a babának a szülőszobán még nincs kedve hosszan szopizni, csak illat-és ízmintát vesz az anyukája melléről. A lényeg, hogy lehetősége legyen az anya-baba-párosnak a szoptatásra. – szögezi le Ágnes. „Vannak helyzetek, mikor a baba vagy az anya állapota mindezt megakadályozza. Ilyenkor van lehetőség késleltetett bőrkontaktusra, illetve az édesapák nagy örömmel szokták vállalni, hogy az ő mellkasukon pihenjen az újszülött, ha például az anyának altatásban van császármetszése. Érzéstelenítésben zajló műtét után viszont egy időre az anyával is bőrkontaktusba kerülhet a baba még a műtőben, melyet folytathatnak a gyermekágyas osztályon, így az aranyóra – kis megszakítással és sok segítséggel – megvalósítható.