Így segítsünk a hajléktalanokon!

Feltartóztathatatlanul közelít a tél. A fővárosban életvitelszerűen hajléktalanul élő mintegy 1000 embert nem érdekli a politika, nekik meleg ruha és étel kell.

Legutóbb akkor foglalkozott az országos sajtó a hajléktalanok ügyével, amikor november derekán a Fővárosi Közgyűlés elfogadta azt a rendeletet, amely jogellenesnek minősíti az életvitelszerű tartózkodást egyes közterületeken.

A szavazás előtt civilek – a Város Mindenkié – zavarták meg a közgyűlés munkáját, szerintük „a rendelettervezet nemcsak embertelen, de értelmetlen is, mert nem oldja meg a lakhatási és hajléktalansági válságot, bűnözőként megbélyegzi a hajléktalanokat”. Hozzátették, szerintük ma Magyarországon nincs elég szállóhely a hajléktalan emberek számára.

A határozatot végül a Fidesz-KDNP és a Jobbik 21 igen szavazatával fogadták el, az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért 12 politikusa nemmel szavazott.

A világörökségi területek tabunak számítanak, jogellenes lesz az életvitelszerű tartózkodás a

• világörökségi területeken,
• a megállókban,
•  állomásokon,
•  utasvárókban,
• a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és
• a Népligetben.

Kiemelt aluljárók

Ugyancsak tiltott terület lesz 29 kiemelt aluljáró és a bejárataiktól számított 50 méteres körzetek. Ezek között szerepelnek egyebek mellett a metróaluljárók, az Ajtósi Dürer sor, a Bocskai út-Fehérvári út, a Flórián tér, a Goldmann György tér, a Margit híd budai hídfő, a Móricz Zsigmond körtér aluljárói, több Váci úti kereszteződés aluljárója, valamint a Ferdinánd híd alatti és a Podmaniczky út-Bulcsú utcai gyalogos aluljáró.

Játszóterek

A tilalom kiterjed a játszóterek, köztemetők, és gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, felsőoktatási intézmények ingatlanjaira, valamint a 100 méteres körzetükre. A tervezetben szerepelnek továbbá a hidak és a felüljárók, valamint a lépcsőik.

A kerületi önkormányzatok közül a II., a IV., a VI., a IX., a X., a XI., a XIII., a XIV., a XVI., a XVII, a XVIII., a XX., a XXI. és a XXII. kerület kérte további területek rendeletbe foglalását, ezek a törvény erejénél fogva a rendelet részei.

Ezek nagyjából az új szabályozás lényegi elemei, amelyek a városvezetés szándéka szerint a többség érdekeit szem előtt tartva nem sérti a hajléktalanokat sem.

György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes az ellenzéki és civil kritikákra egyébként azt a nehezen vitatható adatot hozta fel érvként, mely szerint míg az előző városvezetők utolsó négy évében 131 embert fagyott halálra Budapest utcáin, addig az elmúlt három évben összesen egy.
 
Milyen télre számítanak idén?

A politikai viták közepette arról persze nem szabad megfeledkezni, hogy a hajléktalanok ha használhatnak egyes területeket, ha nem, a tél ugyanolyan könyörtelen lesz velük szemben.

Lapunk megkeresésére a fővárosban (és országosan) tevékenykedő egyik legnagyobb segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt képviselője  elmondta, ebben az időszakban minden segélyszervezet összehangoltan dolgozik. Megtudtuk, a budapesti hajléktalan ellátó szervezetek minden télen együttműködési szándéknyilatkozatot írnak alá azzal kapcsolatban, hogy melyik szervezet, milyen szolgáltatásokat,  milyen kapacitásokkal tud a hajléktalanok számára biztosítani. Ez az alapja a téli működésnek, a párbeszéd pedig folyamatos a szervezetek között már csak azért is, mert nem minden szervezet nyújt azonos szolgáltatásokat, indokolt tehát ezeknek az erőforrásoknak az összehangolása.

Étel, ruha

2013-as adatok szerint Budapesten nagyjából 1000 ember él közterületen. A számukra kínálnak szállás lehetőséget a téli krízis időszakban megnyitott időszakos férőhelyek.

Ebben az időszakban az étkeztetésre is nagyobb figyelmet fordítanak a hajléktalan ellátó szervezetek, mindenki igyekszik legalább minimálisan biztosítani a napi szükségletet a hozzá forduló hajléktalanok számára. „De az étkeztetés – jegyezte meg kérdésünkre Vass Viktória – az a típusú tevékenység, melynek volumene sosem lehet elégséges. Rengeteg olyan rászoruló fordul hozzánk nap, mint nap, aki bár fizikailag nem hajléktalan, a napi étkezést önmaga számára nem tudja biztosítani.”

A Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete egész évben mintegy 330 éjszakai szállást nyújtó férőhelyet működtet, nappali ellátást mintegy 400 főnek nyújtanak, hét utcai gondozó szolgálatuk közterületen élő hajléktalan napi szintű gondozását végzi, népkonyháik pedig hétköznapokon 550 adag meleg ételt tudnak biztosítani a rászorulók részére. A téli krízis időszakban a X., XIX. és VIII. kerületi nappali melegedőjük éjszakára is kinyit, több mint 60 plusz férőhelyet biztosítva, hétfőtől csütörtökig együttműködésben a Menhely Alapítvánnyal speciális utcai gondozó szolgálati feladatokat látnak el Budapest egész területéről fogadva bejelentéseket. A téli időszakban nappali melegedőik szombati napokon is nyitva tartanak.

Azon kérdésünkre, hogy az önkormányzattól minden segítséget megkaptak-e, hogy gördülékenyen tudjanak dolgozni, a szervezet sajtófelelőse elmondta, a téli plusz szolgáltatásaik forrásának egy részét az Emberi Erőforrás Minisztériuma biztosítja a Hajléktalanokért Közalapítvány által kiírt pályázatokon keresztül.  Másik részét a Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Hajléktalanügyi Konzorciumon keresztül.

Miben segíthet egy átlagpolgár?

Tapasztalatuk szerint önkéntesek erre a fajta munkára nem nagyon jelentkeznek, sokak inkább a katasztrófavédelmi, illetve egyéb szociális jellegű feladatok ellátásában szeretnének részt venni, a hajléktalan ellátás területén nem figyelhető meg önkéntesszám-növekedés.

Nem kell egyébként feltétlen nagy dolgokra gondolni. A szakember szerint a téli időszakban a legnagyobb segítség a lakosságtól érkező ruhaadomány.

Főleg téli kabátokra, dzsekikre, zoknira, téli cipőre, meleg pulóverekre, kesztyűre, sapkára, sálra van leginkább szükségük.
 
És persze arra, hogy odafigyeljünk rájuk. A Menhely Alapítvány diszpécser-szolgálata (Tel.: +36-1/338-4186) éjjel-nappal fogadja a bejelentéseket: ha hajléktalan embert lát a veszélyben, tárcsázza!