Így tanítsuk meg gyermekünket veszíteni

"Veszíteni tudni kell" - tartja a közmondás. Életünk természetes része, hogy nem lehetünk mindig elsők. Ezt a tényt azonban csak hosszú tanulás árán tudjuk elfogadni.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2014. augusztus 02. Gyarmati Orsolya

“Veszíteni tudni kell” – tartja a közmondás. Életünk természetes része, hogy nem lehetünk mindig elsők. Ezt a tényt azonban csak hosszú tanulás árán tudjuk elfogadni.


Három-négy éves gyermekünknek még hiába próbálnánk elmagyarázni, hogy nem az a fontos, hogy ő nyerjen a társasjátékban. Minden kisgyermekes szülő ismeri azt a helyzetet, amikor mindent elkövetünk azért, hogy családunk legkisebb tagja legyen a győztes. Egy-két év múlva már megpróbálhatjuk lassan elmagyarázni, hogy a játékok, versenyek, nem arról szólnak, hogy mindig győztesek vagyunk.

Engedjük veszíteni

Az első lépés afelé, hogy megtanítsuk dühkitörés nélkül veszíteni gyermekünket, ha megadjuk erre a lehetőséget. Nagyon jó érzés látni kisgyermekünk arcán a nyertes örömét, de ha meg szeretnénk tanítani arra, hogyan veszítsen méltósággal, meg kell ismertetnünk vele a vereség érzését is. Először általában dühkitörés, sírás és egyéb negatív reakcióra számíthatunk. Ahogy értelmileg és érzelmileg fejlődik, úgy fogja egyre inkább megérteni, mit szeretnénk tanítani neki azzal, amikor elmondjuk, hogy mi sem borítottuk fel a társasjáték tábláját az előző körben, amikor ő győzött. Az a természetes, ha időnként győzünk, máskor veszítünk, de ez nem jelenti azt, hogy rosszabbak lennénk a másiknál.