Így vegye rá a kamaszt a feladataira

A kamasz lusta, nem tanul és nem segít a háztartásban – ez az általános kép a tizenévesekről. A barátaival lóg, vagy otthon, szobájába zárkózva hallgatja a zenét, esetleg az utcákat rója. Ez persze sztereotip kép, vannak szorgalmas, teljesítményorientált tinik, és vannak, akik szívesen házimunkáznak.

De meg kell jegyezni, nem biztos, hogy irigylésre méltó szülő, aki elsőre annak látszik. Ha a tizenévesnek csak az iskolai teljesítményről és az otthoni teendőkről szól az élete, az azt jelenti, hogy nem merte vállalni az életkorának megfelelő kihívásokat, mint a szexualitás kibontakozása, szereppróbálgatás, önálló, a szülői mintával is szembenálló akarat, vélemény kialakítása. Tehát inkább aggódni, mint örülni kell, ha valaki túlzottan jókislány, jókisfiú, mert nekik valamikor később kell pótolni a serdülőkor feladatait.

De bizonyos elvárásokat a tizenévessel szemben is lehet, sőt szükséges támasztani, és bár fokozatosan érdemes lazítani a szülői felügyeletet, a biztonságérzetéhez továbbra is szüksége van a kamasznak arra, hogy ne engedje el a kezét teljesen a szülő. Ha iskolai vagy otthoni feladatokról van szó, a következő szempontokat érdemes szem előtt tartani.

Érezze a gyerek, hogy az ő kezében is van irányítás!

Rendben van, hogy az ötéves gyereket megkéri a mama, hogy jöjjön, magozzanak együtt meggyet, de a tizennégy évestől ne várjuk, hogy pontosan megmondjuk, mikor mit csináljon (pláne, ha a mikor azt jelenti: most), és ő ugrani fog. Egyébként az ötéves sem azért jön, mert minden parancsot kész teljesíteni, hanem mert izgalmasabb neki a közös élmény, amiben felnőttes feladatot is kap, mint bármi egyéb, amivel addig foglalkozott.

De a lényeg, hogy a kamasz jogosan igényel valamiféle autonómiát, azt, hogy ő is beleszólhasson, mi legyen az ő feladata, és hogy beoszthassa magának az idejét. Lehet, hogy az iskolából hazaérve szeretne a kanapéra heveredve olvasni, akkor ne döntsük el, hogy neki éppen akkor kell elmosogatnia.

Beszéljük meg vele, mi az ő feladata, amiben neki is legyen választási lehetősége, a kínálatból ő vállaljon valamit. És egyeztessük az elvárásokat. Például, ha ő viszi le a szemetet, akkor figyelnie kell, hogy mindig legyen még egy almacsutkányi hely benne, de hogy reggel vagy este viszi, ne próbáljuk megszabni, mert ezzel azt érzékeltetjük, hogy nála nincs semmi kontroll, és ez jelentősen csökkenti a motivációját.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!