Internet – a kiskorúak potenciális áldozatok

A gyerekek kétszer annyi időt töltenek az internet előtt, mint azt szüleik hiszik – derül ki az UNICEF Innocenti kutatóközpont tanulmányából. Most, hogy hivatalosan is elkezdődött a nyár, a sok kisdiák még több helyen és ideig férhet hozzá a számítógépekhez. A témával kapcsolatban megdöbbentő adatokkal találkozhatunk: a fiatalok jelentős többsége találkozott már tiltott tartalmakkal, kapott szexuális jellegű felhívást, adott ki magáról túl személyes információt (akarva/akaratlanul) és tart kapcsolatot vadidegen online „barátokkal”.

Az internet számos előnyéről órákig lehetne beszélgetni, hiszen mindannyian jól tudjuk, hogy mennyire hasznos tanuláshoz, munkához, netán ismerkedéshez. Azonban nem szabad szemet hunyni a veszélyek fölött sem. A tudatos felhasználás és a gyerekek ellenőrzése nagyon fontos és nem elhanyagolható feladat. Európában az Internet hozzáféréssel rendelkező 9–16 éves gyerekek, naponta 1–5 órát neteznek, Magyarországon ez az arány napi 2,5 óra (156 perc). A kutatóközpont felhívja a figyelmet arra, hogy a gyerekek átlagosan havi 1,5 napot (39 órát) töltenek online, kétszer annyit, amennyit a szüleik gondolnak. „A szülő mikor megveszi a gyermekének a számítógépet, tabletet, laptopot vagy egyéb műszaki dolgot, nem is gondol rosszra, mikor a gyerek már első szavával a wifi-kódot kéri. Csöndben van, nem csavarog, csendben ül a sarokban. Jó érzés ezt látni, gondolja a szülő. Azonban a gyerek egy pillanat alatt felmehet olyan oldalra, még akaratán kívül is, ahol káros tartalmak vannak feltöltve egy 18 év alatti személy számára.”- osztja meg véleményét Topa Zoltán, rendőr százados, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkárságának munkatársa.

A szülő sok esetben nincsen olyan technikai szinten, mint a fiatal korosztály, ezért könnyen kijátszhatók vagy elsiklanak olyan zaklatások felett, amik nagy kárt tesznek egy gyermek lelkivilágában. A biztonságosböngészés.hu oldalon a szülők megismerkedhetnek a „gyermekek tízparancsolatával”, amik segítenek abban, hogy szemmel tudják tartani az éppen neten lógókat és felkészítsék őket a veszélyekre. „Figyeljünk arra hova regisztrál, milyen tartalmakat néz, milyen oldalakon barangol. Tagja-e egy közösségi oldalnak (Facebook-on 13 éves kortól lehet regisztrálni), ott miket oszt meg, milyen megnyilvánulásai vannak, mik a visszajelzések, milyen képeket tölt fel. Nem kell árgus szemekkel kutatni utána, nem kell a levelezőrendszerét vizslatni (levéltitok, magántitok), nem kell privát szférájába behatolni. De jó, ha tudjuk, kikkel áll kapcsolatban. Ideális esetben az őszinte kapcsolat már megvan kisgyermekkortól. Ilyenkor már nehéz elkezdeni a nevelést.” – folytatta a szakértő. A világhálót használva sokszor találkozhatunk kéretlen tartalmakkal, amelyek gyermekeink vagy saját lelki egészségünkre károsak lehetnek. Az Internetet olyan emberek is használják, akik gyerekek jóhiszeműségét, kíváncsiságát használják ki. Ezért áttekintünk olyan területeket, amikre érdemes odafigyelni és beszélni róluk.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Topa Zoltán szerint nem egyértelmű, mindenki becsapható, ha nem vigyáz. Nem lehet egyértelmű határt húzni az internet és a hozzá kapcsolódó jogsérelmek vonatkozásában nemeket és korosztály tekintve. A bűnügyi adatok nem támasztják alá a valóságot. A kiskorúak potenciális áldozatok. 14 év alatt is sokan vannak netközelben, fiúk-lányok ki vannak szolgáltatva káros szándékú felnőtteknek, csábításnak. A 14-18 éves korosztály pedig a kortársak hatása miatt van nagyobb nyomásnak kitéve. Egy többiek biztatására feltöltött kép, videó soha nem törölhető le a világhálóról. Álszemélyiség, álregisztráció, álvásárlás, nemi élet elleni, vagy emberi méltóságot veszélyeztető bűncselekmény lesz a vége. De egy pillanat és az elkövetés is kialakul: egy rossz komment, s máris az online világból visszatérve, offline világban tettlegességig fajul egy vita. Tehát fiúk – lányok egyaránt ki vannak téve a veszélynek, a bűnügyi statisztika alapján pedig a 14-18 év közötti korosztály lehet potenciális elkövető, vagy áldozat.

Biztonságos profil – személyes, mégis nyilvános magánélet

A legfontosabb, hogy ne adjunk ki magunkról több információt, mint, amit a való életben is megtennénk. A lakcímünk és telefonszámunk nem tartozik akárkire! A közösségi oldalakat úgy állítsuk be, hogy a megosztott tartalmainkat ne lássák vadidegenek, csak az ismerőseink. Mikor regisztrálunk egy ilyen oldalra, az adatvédelem legyen az első, amit beállítunk! A jelszavunk ne legyen kikövetkeztethető és ne adogassuk meg mindenkinek. Ha valaki mégis megkapta, érdemes újat kitalálni így nem érhet minket meglepetés egy szakításkor vagy a barátokkal való összeveszéskor. Amikor kész vagyunk a védelemmel érdemes alaposan átgondolni, hogy mit tárunk a nagyvilág elé. Ha nem szeretnénk, hogy leendő munkaadónk vagy szüleink elé kerüljenek kompromittáló fotók, akkor igyekezzünk nem széles körben elérhetővé tenni, de ha mindenképpen szeretnénk megmutatni a buli képeit másoknak, akkor állítsuk be, hogy ne legyen letölthető a képünk mások számára, ezzel is csökkentve a visszaélések számát. A rendőr százados szerint érdemes figyelnünk arra, hogy ne jelöljünk be mindenkit ismerősnek, s ne fogadjunk el minden ismerkedési közeledést. Egy ismeretlennel folytatott beszélgetésből minél hamarabb lépjünk ki. Okostelefonjainkon pedig ne fogadjuk el az automata bejelentkezést, hisz mi van, ha elveszítjük a készüléket.

Virtuális bántalmazás (Cyberbullying)

Egyre gyakoribb az interneten a kortárs-zaklatás, azaz a cyberbullying. Sajnos hazánkban is egyre több formája ismert, ezek közé tartozik, mikor egy ártatlan hozzászólás miatt közösítenek vagy megleckéztetnek egy diákot a csoporttársai. Ennek súlyosabb változata mikor álprofilt hoznak létre valakinek a nevében vagy, amikor szervezetten pocskondiázzák egy közösségi oldalon, esetleg megverik és az erről készült videót feltöltik az internetre. A virtuális zaklatás sokszor az iskolai bántalmazással kezdődik, majd a neten folytatódik. Azonnal kérjünk segítséget, mert ezzel nagyobb kárt tudnak okozni, mert a világhálón minden megmarad, és bármikor újra előkerülhetnek az így létrehozott termékek. Ha bárki zaklatni mer, azonnal mentsd el és naplóztasd az üzeneteket!

Grooming, azaz szexuális visszaélés

Ezt az angol kifejezést arra használják, mikor az elkövetők barátság vagy szerelmi viszony kialakítására törekszenek azzal a céllal, hogy az áldozat kötődjön hozzájuk, hozzájuk majd rávehessék őket, hogy szexuális tartalmakat küldjenek magukról. Kihasználják az internet „előnyeit”, így nem tudhatjuk, hogy valójában kibújik meg egy tetszetős profiloldal mögött. Követik tevékenységünket így ismerve meg szokásainkat, hogy a kedvünkben járjanak. A fiatalok és gyerekek a legveszélyeztetettebbek, mert az esetek többségében rájuk „vadásznak”. Az ilyen elkövetőnek a fő célja, hogy rábírja a neten megismert gyerekeket arra, hogy személyesen is találkozzanak, és ekkor az megerőszakolja őket. Vagy lehet, hogy pornográf tartalmú képeket vagy felvételt akar készíteni vagy kérni, amiket később feltesz valamilyen más honlapra, vagy továbbadja másoknak, de előfordul az is, hogy külföldi munka ígéretével külföldre szállít és prostitúcióra kényszeríti áldozatait. Ilyen lehetőségekről is fontos, hogy beszéljünk a gyerekekkel, mert előfordulhat, hogy ha ilyen baja keveredik, nem meri majd elmondani, mert fél a büntetéstől vagy szégyenkezik, hogy ilyen kapcsolatba keveredett egy idegennel.

Mire legyünk figyelmesek? Milyen kérdések, emberek legyenek nekünk gyanúsak?

A hirtelen ismeretségek, kedvező ajánlatok, a „csak most” ajánlatok, a semmiből felbukkanó régi, vágyakozó szerelem, barát az mindenképpen gyanús. Vagy közösségi oldalon minket, vagy idős hozzátartozónkat megszólító „gondozó”, szociális munkás. De gyanús lehet egy hirtelen minket megszólító filmrendező, vagy egy nyelvtudást nem igénylő, de külföldön végezendő adminisztrációs munka. Egészséges szintű bizalmatlansággal, óvatossággal, naivság félresöprésével elkerülhetjük, hogy áldozatokká váljunk. 

Van segítség!

Sose hallgassuk el, ha zaklatás ér minket vagy gyermekünket! Beszéljünk nyíltan gyerekeinkkel! Az nem jó taktika, hogy „nem mondom el, és ezzel megvédem!” Bíztassuk arra, hogy merje elmondani milyen kapcsolatokat hozott létre, zavarja-e valami. A lelki sebek is tudnak olyan mélyek, lenni, mint a fizikai ezért ne lépjünk túl semmilyen apróságnak tűnő dolgon sem. Ma már számos olyan honlap vagy telefonszám létezik, amin akár anonim módon is bejelenthetőek a bűncselekmények. Ha olyan oldallal találkozik, amik veszélyeztetik az épségét vagy sértőnek tart, valamint a kiskorúak szellemi fejlődésére veszélyt jelenthet, bejelentést tehet a www.biztonsagosinternet.hu oldalon. Súlyosabb esetben hívhatja a rendőrséget vagy anonim módon a 06-80-555-111-es számot. Ne felejtsük el: a közösségi oldalon is lehet segítséget kérni! Facebook.com/help.

Ha akkor szeretnénk felügyelni a gyermek internetezési szokásait, amikor nem vagyunk otthon érdemes ellátogatni a biztonsagosbongeszes.org oldalra és onnan letölteni a Dolphin Knight nevű programot. Egyrészt információt küld (sms-ben) a szülőnek a gyerek által látogatott oldalakról, valamint káros tartalom, chat-beszélgetés közben trágár szavak, kifejezések gépelése esetén a gyereket kilépteti automatikusan a tárgybeli honlapról.

Ha további kérdése van az internet használatát illetően, vagy ha szülőként tanácsra van, szüksége forduljon bizalommal a KékVonalhoz! Ha azonnali lelki segélyre van szüksége telefonáljon az ingyenesen ÉJJEL-NAPPAL hívható (körzetszám nélkül)  116-111-es telefonszámra!