Írásgyakorlás: így segítsen a gyereknek

Nem mondhatnám, hogy nálunk bármi nyoma van annak, hogy az iskolákban be szeretnék szüntetni a kézírás tanítását, mint ahogy azt Finnországban teszik majd. Nálunk még csíkos füzet, grafitceruza és örökös hegyezés-körmölés-radírozás körforgás van.

Én nem bánom, kisgyereknek is tökre élveztem az agyatlan csészevonal, kapuvonal, hullámvonal másolást, de én már csak ilyen voltam, aprócska robotocska.

A fiam is nagyon szereti az írásgyakorlást, kivéve akkor, amikor nagyon utálja, ami az esetek 78 százalékában igaz. Csak szólok, hogy ez elég sok, főleg hétvégén, főleg játék helyett. Pedig szépen ír, és nem is lassan, de számára ez az írás dolog még teljesen céltalannak tűnik, hiszen ilyenkor – elsőben – a gyerekek leginkább másolnak, néha formákat, néha szavakat.

A legegzotikusabb dolog, ami ilyenkor még történhet az a tollbamondás, de ahogy látom, ilyenkor még a gyerekek nem nagyon kötik össze azt, hogy az írás, amit az írásfüzetbe gyakorolnak, az ugyanaz, mint amivel nyomtatott nagybetűvel szívecskébe írják, hogy szija anya, szeretlek.

Fárasztó a gyereknek

Az írásgyakorlás nagyon fárasztó dolog és nem úgy, mint az olvasás, mikor zsibbad az agy, hanem nagyon konkrét fájdalom a kezekben. Ezért nagyon fontos, hogy ha nekiállunk egy-egy ilyen írásgyakorlásos csörtének, figyeljünk arra, hogy a gyerek rendesen üljön (kényelmesen, nem túl puhán, nem túl keményen, nem túl magasan, nem túl alacsonyan) és legyen megfelelő fény: azt mondják, hogy a jobbkezes gyerekeknek az a jó, ha balról jön a fény, bal kezeseknek meg jobbról, hogy ne takarják el a kezükkel.