Iskolai erőszak: minden második gyerek érintett

Az UNICEF közelmúltban készített kutatása szerint minden második magyar iskolás keveredett már iskolai verekedésbe vagy szenvedett el erőszakos támadást társaitól – nagyon is aktuális az UNICEF, a Kék Vonal és a Nickelodeon közös kampánya, amelyet az úgynevezett cyberbullying, azaz az internetes zaklatás és az iskolai bántalmazás megfékezésére indítottak.

Ahogy az életben, úgy online is

– Javarészt nem fizikai, hanem verbális abúzusról, lelki bántalmazásról van szó – mondja Gyurkó Szilvia, az UNICEF hazai bizottságának gyermekjogi igazgatója.  
Az iskolai és az internetes bántalmazás csak látszólag különül el. Amint arra a Mérei Intézet Budapest-kutatása is rámutatott, a gyerekek az online térben is azokkal tartják a kapcsolatot, akikkel a valóságban.

– Ebből adódik, hogy átviszik a való életbeli viselkedésüket az online térbe – magyarázza Gyurkó Szilvia, a közelmúlt nemzetközi példáját felhozva. Egy, az iskolában kirekesztett kislány a szülinapi bulijára hívta meg osztálytársait, akik összebeszéltek, és bár visszajeleztek, senki sem ment el. A kislány öngyilkosságot követett el. Egy másik példa: „barátai” feltöltöttek egy kompromittáló videót egy 14 éves olasz lányról, majd cikizni kezdték – ő is öngyilkos lett.

Felkészületlenebbül neteznek

Hazánkban ilyen esetre eddig nem volt még példa, de az online térben fenntartott kapcsolatokra nagyban hat, hogy a gyerekek a felnőtteknél sokkal tájékozatlanabbul és meggondolatlanabbul viselkednek a neten, így könnyebben elfajulhatnak köztük a dolgok Gyurkó Szilvia szerint.

Az ismeretlenek – és gyermekek – közti internetes bántalmazásnak elsősorban azon új online felületek adnak teret, amelyeken a regisztrálók teljesen anonim módon kommunikálhatnak. Sokszor csak arról szólnak a beszélgetések, hogy miként tudnak beszólásokkal, verbális abúzussal humorosnak és frappánsnak tűnni.

A tanárt fel kell készíteni

Gyurkó Szilvia szerint aggályos, hogy az iskolai erőszakot – amelyről pontos adataink nincsenek – jelenleg rendészeti eszközökkel próbálnák kezelni. Ehelyett tréningeken kellene felkészíteni a tanárokat, mivel a bántalmazás akár oktatási módszerekkel is csökkenthető.

Jelenleg iskolája válogatja, hol mennyire veszik komolyan az enyhébb agressziót, lekezelő magatartást, és iskolatípustól is függ, hol több vagy kevesebb az erőszak.

Az alsósok körében kevésbé fordul ez elő, mint felsősöknél, és gimnáziumban is ritkább az iskolai erőszak, mint szakiskolákban. Minél leterheltebbek a tanárok, minél kevésbé tudnak figyelni diákjaikra, annál nagyobb esélye van annak, hogy erőszakosabb lesz a közeg.