A jelmezes láda – Farsangi hangolódás
Öreg, kopott láda, amelyik nyikorog, ha felnyitják pont, mint a mesékben. Mártika barátnőm nagyikájának a padlásán porosodott hosszú évek óta és arra várt, hogy megmentsék, és újra szép napokat éljen meg. Megmentettük.
Azóta laknak benne a csillogós és textil koronák, fodros tüllszoknyák, palástok, díszes szemüvegek, turkálókban megtalált „senkinek-sem-kell” kalapok, kendők, jelmezek és megannyi kincs, amit a lányaim és a barátnőik gyakorta belebújnak. Meg mi is. Sőt, nem egyszer előfordult már, hogy koronával a fejemen nyitottam ajtót a postásnak, vagy a múltkor éppen koronában rohantam el az állatorvoshoz a kutyával…
Vannak képzeletbeli jelmezek is, amelyekhez nem is kell felnyitni a ládát; nagy kerek szemekkel néznek rám a gyerekeim, ha a nevükön szólítom őket, és nem veszem észre, hogy éppen nem „nünümegbubusok”, hanem királylányok, hangyák, párducok, kutyakiképzők.
Érdemes az ünnepek után körülnézni (mint pl. halloween, télapó, karácsony, szilveszter és persze a farsangi szezont követően), nagyon olcsón be lehet szerezni mindenféle kiegészítőket. Én sosem tudok ellenállni a szemüvegeknek és a fejfedőknek, varázspálcáknak. Ezek itt sorakoznak mind a ládában.
