Jobban árt a gyerekeknek a mobiltelefon sugárzása
Nemrég jelent meg egy friss összefoglaló tanulmány, amelynek tanulsága szerint ezek az eszközök a kibocsátott mikrohullámú sugárzás miatt kiemelten veszélyesek lehetnek a kisgyermekek és a még meg nem született magzatok egészségére.
Nemrég jelent meg egy friss összefoglaló tanulmány, amelynek tanulsága szerint ezek az eszközök a kibocsátott mikrohullámú sugárzás miatt kiemelten veszélyesek lehetnek a kisgyermekek és a még meg nem született magzatok egészségére.
A gyerekek agya sérülékenyebb
A tanulmány szerzői sokféle forrásból dolgoztak: áttekintették az eddig a mobiltelefonhasználat és a betegségek gyakorisága témájában megjelent orvosi cikkeket, de foglalkoztak a telefonok mikrohullámkibocsátását mérő adatokkal, és összevetették a kormányzati és a telefongyártók által kiadott dokumentumokat is. Arra a következtetésre jutottak, hogy a gyerekekre és a magzatokra, különösen az idegrendszerükre ártalmas a telefonok sugárzása.
Ennek az az oka, hogy a babák és gyermekek koponyacsontja vékonyabb, agyszövetük pedig felépítéséből és az agy relatíve kisebb méretéből adódóan jobban elnyeli a szóban forgó hullámokat a felnőtttekéhez képest. A magzatok a leginkább veszélyeztetettek, mert az ő idegrendszerük még csak most van kialakulóban, a mikrohullámok hatására pedig zavart szenvedhet az idegsejteket megóvó és tápláló sejtek, az úgynevezett mielinhüvely fejlődése.
A gyerekek agya a fenti különbségek miatt a mikrohullámok kétszeresét nyeli el a felnőtt agyhoz képest. A csontvelő esetében még ennél is rosszabb a helyzet: a gyerekcsontvelő tízszer annyi mikrohullámú sugárzást fog fel, mint a felnőtteké.
A mikrohullámmal működő kommunikációs eszközöket illetően szabályozásokat is kiadnak, erre sok esetben az adott ország törvénykezése kötelezi a gyártókat. ennek köszönhetően például az okostelefon, laptop- és tabletgyártók kötelesek megadni, milyen messze kell tartanunk a testünktől az adott eszközt ahhoz, hogy ne érjen minket káros dózisú sugárzás.
Laptopok és tabletek esetében jelenleg általában 20 cm-ben határozzák meg ezt a távolságot. Akkor most álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk át, mennyi húsz centi, és mikor tartottuk utoljára ennél közelebb magunkhoz a kütyüt. Például az ölünkben.
További gond, hogy ezeket a szabályokat nem igazán frissítik, a jelenlegi húsz centit még abban az időben állapították meg, amikor azt gondoltuk, hogy leginkább a túlmelegedés okozhat szöveti károsodást, a mikrohullámmal kevésbé számoltunk. Pedig hosszútávon ez utóbbinak a káros hatásai kifejezettebbek lehetnek.
Veszélyes játékok