Karácsonyi ajándékvásárlás: szavatosság, jótállás – tények és tévhitek a vásárlói reklamációkkal kapcsolatban

Jogi szakértőink a karácsonyi ajándékok kapcsán aktuális problémát járták körül, amelyek a garanci, visszacsere és hibás termék témakörében lehet fontos információ a következő hetekben. 

A karácsonyi ajándék akár rémálommá is válhat, ha nem voltunk elég körültekintőek a vásárlásnál. Milyen jogai vannak a vásárlónak a boltossal szemben?

A vásárlók védelme a vásárolt termékek hibáival kapcsolatban az egyik legrégebbi jogintézmény, egészen a római jogig nyúlik vissza. A piacokat felügyelő magisztrátus, az aedilis curullis fektette le a leggyakoribb viták nyomán az eladói kellékszavatosság alapjait.

Napjainkban a kereskedelmet általában, valamint ennek különböző részterületeit számos törvény és rendelet szabályozza. A kiskereskedelmi forgalomban előforduló viták feloldására alapvetően a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény), a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szolgál. De a repülőjegy értékesítéstől az elektronikus kiskereskedelemig számos egyéb speciális jogszabály szabályozza az adott kereskedelmi területet.

Milyen terméket lehet visszavinni?

Fontos tudni, hogy a vevőt védő törvényi rendelkezések csak a termékek hibáival szemben védenek, a meggondolatlan vásárlással szemben nem. Tehát, ha egy termék nem hibás, csak egyszerűen nem tetszik vagy közben kiderült, hogy már van egy másik ugyanolyan, a kereskedőnek nem kötelessége kicserélni az árut, vagy visszaadni a vételárat.

De hallottam valamit, hogy három napon belül visszavihetem.

Ennek alapját az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet képezi. Ez csak egyes hibás tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik és a rendelet melléklete sorolja fel, hogy melyek ezek. Jellemzően elektronikus háztartási kisgépek, televíziók, mosógépek, stb.  A jogszabály arról rendelkezik, hogy hibás termék esetén a vásárlástól számított három munkanapon belül a kereskedő nem ajánlhat fel javítást, csak cserét, még akkor sem, ha ez neki többletköltséggel járna. Fontos, hogy a határidőt az üzembe helyezéstől kell számítani, ha az üzembe helyezést a forgalmazó, vagy megbízottja végzi. Az eredeti csomagolás megléte viszont nem feltétel a jogszabály szerint, azt a kereskedő nem követelheti a vevőtől. Vannak olyan üzletek, ahol üzletpolitikai megfontolásból mindent kicserélnek indoklás nélkül, nem csak a hibás termékeket. Ebben az esetben viszont, tehát nem hibás termék indokolás nélküli cseréjénél mondhatja a kereskedő azt, hogy kéri az eredeti csomagolást is, különben nem cseréli ki, hiszen itt egy olyan többletszolgáltatást nyújt a vásárlónak, amire a törvény alapján nem lenne köteles.

Ha később hibásodik meg, amit vásároltam akkor mit tehetek?

Minden esetben irányadó, hogy amint a hibáról tudomást szerzünk, a lehető legrövidebb időn belül közöljük a kifogásunkat.  Azoknál a termékeknél, melyekre jótállás vonatkozik, a jótállás időtartamán belül jelentkező hibákért az eladó köteles helytállni, és csak akkor mentesül a kötelezettség alól, ha ő bizonyítja azt, hogy a hiba a teljesítés, azaz a vásárlás után keletkezett.

Szavatosság esetén a fogyasztói szerződéseknél az a vélelem áll fenn, tehát azt kell feltételezni, hogy a teljesítéstől, azaz a vásárlástól számított hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítéskor is megvolt, kivéve, ha ez a dolog természete vagy a hiba jellege folytán kizárt, egyebekben a szavatossági jogok a teljesítéstől számított 2 éves elévülési időn belül érvényesíthetők, de ebben az esetben a vásárlót terheli a bizonyítás. 

Hiba fennállása esetén első körben a vevő választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér. Tehát nem a kereskedő dönti el, ezt fontos tudni. Ettől akkor lehet eltérni, ha a kicserélés már nem lehetséges (például már nem forgalmazzák) vagy a javítás aránytalan többletköltségekkel járna. A javítást a kereskedőnek a vásárló számára jelentős érdeksérelem nélkül a legrövidebb idő alatt kell elvégeznie. Ha a kijavítás vagy a csere nem lehetséges, akkor a vásárló számára a következő lépcső, hogy a termékre árleszállítást kérhet, vagy a termék visszaszolgáltatása fejében elállhat a vásárlástól és visszakérheti a vételárat. De ez csak akkor jön, ha a kijavítás vagy a csere valamiért nem működik. Jó, ha a vásárlók tudják, hogy az elterjedt kereskedelmi gyakorlattal szemben hibás termék esetén az úgynevezett „levásárlás” nem létezik, tehát ezt nem kötelesek elfogadni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolog kicserélése esetén a kicserélt dologra, valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik. Az a termék is hibásnak számít, ami a vásárló saját összeszerelését igényli és az összeszereléskor keletkezett hiba a nem megfelelő használati utasításra vezethető vissza. 

A jótállás érvényesítéséhez elég a blokk, vagy kell még valami?

A legjobb, ha mind a vásárláskor kapott számla, mind pedig a jótállási jegy rendelkezésre áll. Jótállással érintett termék értékesítésekor a vásárló részére jótállási jegyet kell adni, de ennek hiánya nem mentesíti a forgalmazót a kötelező jótállással járó kötelezettségek teljesítése alól. Vagyis, ha csak a számla van meg, az is elég, de az kell, hiszen ezzel igazoljuk a vásárlás helyét, idejét és az adott termék vételárát.

Mi történik, ha árengedménnyel vásárolok valamit?

Itt különbséget kell tenni az új, még nem használt termékek és a használt termékek között. Az új termékekre, amennyiben nem minőségi hiba miatt vannak leértékelve, ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a nem árengedményes dolgokra.

És a használt termékek?

Használt vagy minőségi hibás termékek esetén a főszabálytól eltérően alakulnak a szavatossági és a jótállási jogok. Ezeket eleve a többi árutól elkülönítve lehet csak forgalmazni. A készülék ismert hibáiért az eladó nem tartozik felelősséggel és az új termékekhez képest rövidebb szavatossági idő is kiköthető.

Internetes vásárlás esetén mire kell figyelni?

Szerződéskötés szempontjából a vásárlás távollévők között kötött szerződésnek minősül. A vásárló szempontjából fontos, hogy a megrendelt árucikkekről 48 órán belül elektronikus formában visszaigazolást kell kapnia. Amennyiben ez elmarad, a vevő elállhat a vásárlástól. A vevő a termék átvételétől számított 8 napon belül indokolás nélkül szintén elállhat a vásárlástól, a megrendelt árucikket visszaküldheti, és a vételárat visszakövetelheti. Ebben az esetben nem csak a termék vételára, hanem a rá hárított szállítási költségek is visszajárnak, viszont neki kell állnia a visszaküldés költségeit. Aszavatosság, jótállás tekintetében a vásárlást az interneten keresztül lehetővé tevő cégekkel szemben az azokra vonatkozó speciális szabályokon túl ugyanazok a jogok illetik meg a vásárlót, mint a normál kereskedelmi forgalomban vásárolt termékeknél.

Mit tehetek, ha a boltossal sehogy sem tudok megegyezni? Hova fordulhatok? Beírhatok a panaszkönyvbe?

Igen. Vásárlók könyvének minden üzletben kell lennie. Ebbe be lehet jegyezni az üzlettel és az ott folyó kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszokat. Ez írásbeli panasznak minősül, az üzletnek ezt harminc napon belül ki kell vizsgálnia és írásban értesíteni a panaszost.  Elutasítását indokolnia kell, valamint jeleznie kell, hogy a vásárló a panaszával milyen hivatalos szervhez fordulhat. Ezután a fogyasztó békéltető testülethez is fordulhat panaszával, ennek az eljárásnak a célja a fogyasztói jogvita egyezséggel történő rendezése. A fogyasztó ennek a sikertelensége esetén, vagy közvetlenül is a megyei vagy fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeihez fordulhat, míg másodfokon a fogyasztóvédelmi ügyekben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el.

A fent leírtak kizárólagosan az általános tájékoztatást szolgálják, konkrét ügyben való alkalmazhatóságuk kizárt.