Kékfény-kezeléssel a sárgaság ellen
A születés utáni napokban jelenhet meg a kisbabáknál az újszülött kori sárgaság. De nem kell megijedni, ez az élettani sárgaság a legtöbb csecsemőt érinti.
A születés utáni napokban jelenhet meg a kisbabáknál az újszülött kori sárgaság. De nem kell megijedni, ez az élettani sárgaság a legtöbb csecsemőt érinti.
Sok kismama pánikba esik, amikor kisbabáját a kórházból hazahozván azt tapasztalja, hogy besárgult a kicsi. Az élettani sárgaság csak születés után, a harmadik-negyedik napon válik láthatóvá, és egy teljesen természetes jelenség, amitől nem szabad megrémülni. Elmagyarázzuk, hogy mi történik, és mit lehet tenni.
A baba vérében van
Az úgynevezett élettani sárgaság azért keletkezik, mert az egészséges újszülött sok vörösvértesttel jön világra. Ez azért van, mert a méhen belül a magzatnak jóval több vörösvértestre van szüksége, mint születése után. Ezek a magzati korban keletkezett vörösvértestek viszont más szerkezetűek, mint a később termelődőek, és a baba megszületése után fokozatosan elbomlanak, hogy átadják a helyüket új, a kinti élethez szükséges vörösvértesteknek.
Talán még iskolás korodból emlékszel arra, hogy a vörösvértestek legfontosabb alkotórésze egy vörös színű vérfesték, a hemoglobin. Ahhoz, hogy a hemoglobin lebomlása során ki tudjon ürülni a szervezetből, előbb a májba kerül. Ott sárga színű epefestékké, bilirubinná alakul át, amely aztán az epével a belekbe kerül, és a széklettel együtt kiürül a szervezetből.
Ez egy állandó folyamat, mely a későbbiekben zökkenőmentesen folyik, de az újszülöttek mája kezdetben még éretlen erre a feladatra, nem tud elegendő epefestéket átalakító enzimet termelni. Ezért a bilirubin időlegesen felszaporodik a vérben, és sárgára festi a baba bőrét.