Kép-böngészéstől a depresszióig
Többször vizsgálták már pszichológusok, hogy ki milyen tartalmakat oszt meg a közösségi oldalakon, és ezeknek mi a lélektani háttere. Azt viszont kevesebbet kutatták, hogy a passzív jelenlét, a puszta nézelődés milyen hatással van az emberre.
Többször vizsgálták már pszichológusok, hogy ki milyen tartalmakat oszt meg a közösségi oldalakon, és ezeknek mi a lélektani háttere. Azt viszont kevesebbet kutatták, hogy a passzív jelenlét, a puszta nézelődés milyen hatással van az emberre.
A Penn State University fiatal kutatói mindkét területet vizsgálták, és meglepő eredményre jutottak – legalábbis részben. Wang Yang and Fan Yang megállapították, hogy a posztolás nem okoz mérhető pszichológiai változásokat, a böngészés viszont annál inkább.
Ez utóbbi – ahogyan ezt sejteni lehetett – fokozatosan rombolja a néző önbizalmát és azt, hogy mennyire van megelégedve a saját életével. A végzős szakemberek szerint a mechanizmus egyszerű: a vidám pillanatokban készült, beállított képek láttán az ember önkéntelenül is csúnyábbnak, boldogtalanabbnak kezdi látni magát.
A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!