Családháló

Kezdőoldal Háttér Kép-böngészéstől a depresszióig

Kép-böngészéstől a depresszióig

Többször vizsgálták már pszichológusok, hogy ki milyen tartalmakat oszt meg a közösségi oldalakon, és ezeknek mi a lélektani háttere. Azt viszont kevesebbet kutatták, hogy a passzív jelenlét, a puszta nézelődés milyen hatással van az emberre.

Írta: Csontos Dóra,

Többször vizsgálták már pszichológusok, hogy ki milyen tartalmakat oszt meg a közösségi oldalakon, és ezeknek mi a lélektani háttere. Azt viszont kevesebbet kutatták, hogy a passzív jelenlét, a puszta nézelődés milyen hatással van az emberre.


A Penn State University fiatal kutatói mindkét területet vizsgálták, és meglepő eredményre jutottak – legalábbis részben. Wang Yang and Fan Yang megállapították, hogy a posztolás nem okoz mérhető pszichológiai változásokat, a böngészés viszont annál inkább.

Ez utóbbi – ahogyan ezt sejteni lehetett – fokozatosan rombolja a néző önbizalmát és azt, hogy mennyire van megelégedve a saját életével. A végzős szakemberek szerint a mechanizmus egyszerű: a vidám pillanatokban készült, beállított képek láttán az ember önkéntelenül is csúnyábbnak, boldogtalanabbnak kezdi látni magát.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Diák, tanár, szülő, Facebook: ki kit jelöl be és miért?

A kamasz korosztálynak már-már közösségi média-használati alapvetés: „Semmiképpen se jelöld be anyádat”. Nyilván megvan ennek a bölcsen kidolgozott elméleti háttere:...

Close