Kép-böngészéstől a depresszióig

Többször vizsgálták már pszichológusok, hogy ki milyen tartalmakat oszt meg a közösségi oldalakon, és ezeknek mi a lélektani háttere. Azt viszont kevesebbet kutatták, hogy a passzív jelenlét, a puszta nézelődés milyen hatással van az emberre.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
boldogság
2016. október 24. Csontos Dóra

Többször vizsgálták már pszichológusok, hogy ki milyen tartalmakat oszt meg a közösségi oldalakon, és ezeknek mi a lélektani háttere. Azt viszont kevesebbet kutatták, hogy a passzív jelenlét, a puszta nézelődés milyen hatással van az emberre.


A Penn State University fiatal kutatói mindkét területet vizsgálták, és meglepő eredményre jutottak – legalábbis részben. Wang Yang and Fan Yang megállapították, hogy a posztolás nem okoz mérhető pszichológiai változásokat, a böngészés viszont annál inkább.

Ez utóbbi – ahogyan ezt sejteni lehetett – fokozatosan rombolja a néző önbizalmát és azt, hogy mennyire van megelégedve a saját életével. A végzős szakemberek szerint a mechanizmus egyszerű: a vidám pillanatokban készült, beállított képek láttán az ember önkéntelenül is csúnyábbnak, boldogtalanabbnak kezdi látni magát.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!