Képregényajánló nem olvasó kiskamaszoknak

A tanító néni azt javasolta, olvasson képregényeket, mert ott nem ijeszti el a gyakorlatlan olvasót a hatalmas szöveg, a gyerekek többnyire élvezik, a képregények olvasása ugyanakkor a tévénézésnél jóval nagyobb aktivitást kíván a befogadó részéről.

Barátnőm, Eszter nemrégiben szokatlan problémával szembesült: kisfia már tizenegy éves, és gyakorlatilag nem hajlandó olvasni. Pedig olvasni tud, és még csak nem is diszlexiás, csak mivel sohasem gyakorolta valami túl sokat, ezért lassan olvas, és mivel lassan olvas, nem élvezi, és mivel nem élvezi, nem olvas. Az olvasás pedig nem csak azért fontos, mert felnőve így nem fog tudni értelmiségi társaságban elbeszélgetni Esterházy Péter vagy éppen George R. R. Martin legújabb művéről, hanem azért, mert az olvasás és szövegértés hiánya szinten minden területen hátráltatja az embert – legyen szó orvosi egyetemi tanulmányokról vagy a lakáshitel-szerződésünk áttekintéséről. Persze, mivel a szülők és az iskola erőltetné, hogy olvasson, ez kötelességé vált, és szinte kizárt, hogy a gyerek bármi élvezetet leljen benne. Ördögi kör.

Eddig ebben semmi szokatlan nincs, az most következik: a tanító néni azt javasolta, olvasson képregényeket, mert ott nem ijeszti el a gyakorlatlan olvasót a hatalmas szöveg, a gyerekek többnyire élvezik, a képregények olvasása ugyanakkor a tévénézésnél jóval nagyobb aktivitást kíván a befogadó részéről is és ezzel az átmenettel szinte észrevétlenül át lehet majd vezetni a picit hosszabb szövegek birodalmába. Eszter gyerekesnek tartotta az ötletet, de azért elindult a könyvesboltba, ahol végképp elbizonytalanodott, ugyanis a Garfield-zsebkönyv mellett rögtön talált egy, a holokausztról szóló képregény-könyvet. Akkor mit vásároljon a tizenegy évesnek?

Szakértőink segítségével összeszedtük, melyikek azok a magyarul is kapható képregények, komolyak és viccesek egyaránt, amiket jó szívvel ajánlanánk a tíz-tizenhárom éves korosztálynak – akár szeretnek olvasni, akár most fogják megszeretni azt.