Képzelet vagy valóság? Érzelmi kapcsolatok a virtuális térben
Már együtt vagyunk egy ideje!” – mondják sokan, ám nagy kérdés, hogy ha az egész folyamat a virtuális térben zajlik, akkor igaz-e? Valódi-e az illető és valódi-e a kapcsolat? A magyar zenetévé sikeres dokurealityje többek között erre a kérdésre keresi a választ, a sorozatban látható megdöbbentő esetek, komoly, sokszor drámai fordulatok pedig óvatosságra is intenek. Tari Annamária klinikai pszichológus, pszichoterapeuta szerint is érdemes nyitva tartaniuk az ismerkedni vágyóknak a szemüket, mert nagyon sokszor bizony csak magukat ámítják.
Már együtt vagyunk egy ideje!” – mondják sokan, ám nagy kérdés, hogy ha az egész folyamat a virtuális térben zajlik, akkor igaz-e? Valódi-e az illető és valódi-e a kapcsolat? A magyar zenetévé sikeres dokurealityje többek között erre a kérdésre keresi a választ, a sorozatban látható megdöbbentő esetek, komoly, sokszor drámai fordulatok pedig óvatosságra is intenek. Tari Annamária klinikai pszichológus, pszichoterapeuta szerint is érdemes nyitva tartaniuk az ismerkedni vágyóknak a szemüket, mert nagyon sokszor bizony csak magukat ámítják.
Én-megjelenítés
„Amikor két ember online kapcsolatban kezd ismerkedni, sokszor érzik azt, ‘ez isteni, végre sikerült’, csak meg kellett találni egymást.” – mondja Tari Annamária, az Y generáció szakértője, aki számos aspektusból vizsgálta már a fiatalok szokásait.
„Jó néhány paraméter van ráadásul, ami látszólag támpontot adhat a sikerélményhez, a külső megjelenés a fotókon, és a változatosnak, érdekesnek látszó, olykor regényes fordulatokba forduló „beszélgetések”. Nincs támpont, hogy valójában ki az online ismerősünk, csak a neki adott bizalmunk. Ebben azonban újabb csapda van, minél hosszabb az ismeretség, minél több az online kommunikáció, annál erősebb lesz a saját magunk által épített kép a másikról. Amit látunk ilyenkor, az egy „én megjelenítés” a másik emberről. És amíg nem ütköztettük a valósággal, addig nem tudhatjuk, hogy valódi-e, avagy egy online kép. Valójában ráadásul nem is beszélgetünk ebben az online világban, csupán szöveget írunk, szöveget olvasunk, az írott szöveg dekódolását pedig folyamatosan nehezíti a metakommunikáció hiánya, amely számos következtetéssel szolgálhatna pillanatnyi állapotunkról, viselkedésünkről.”
Mindezek ellenére a fiatal, milleniumi generáció igencsak kalandvágyó, sikereiket és kudarcaikat is leginkább online felületeken oszthatják meg egymással, szinte azonnal – derül ki a kutatásból. A 30 országban, 18 ezer résztvevővel készített felmérésből az is kiderül, hogy – hasonlóan a nemzetközi eredményhez – a magyar tizen,- és huszonévesek 55%-a véli úgy, hogy az internet és az ottani kapcsolatok pozitív hatással vannak rájuk.