Kétnyelvű gyerek: áldás vagy átok?

Ha a szülők két külön nyelven kommunikálnak a gyermekükhöz, előfordulhat, hogy a kicsi később és bizonytalanabbul kezd el beszélni a kortársainál. Ennek ellenére jóval nagyobb előnyre tesz szert kétnyelvűségének köszönhetően idősebb korában. Mai cikkünkben minden előnyét és hátrányát összegyűjtöttük a kétnyelvűségnek.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2016. február 09. Csontos Dóra

Ha a szülők két külön nyelven kommunikálnak a gyermekükhöz, előfordulhat, hogy a kicsi később és bizonytalanabbul kezd el beszélni a kortársainál. Ennek ellenére jóval nagyobb előnyre tesz szert kétnyelvűségének köszönhetően idősebb korában. Mai cikkünkben minden előnyét és hátrányát összegyűjtöttük a kétnyelvűségnek.


Mi is az a kétnyelvűség? A teljes kétnyelvűség azt jelenti, hogy egy egyén két vagy több nyelvet úgy beszél, mint az illető nyelvek anyanyelvi beszélői. Ez leginkább akkor szokott előfordulni, ha a két különböző anyanyelvű fél házasságából született gyermekhez mindketten a saját nyelvükön beszélnek. Az anya magyarul, az apa például angolul.

Hogyan neveljük két vagy többnyelvűvé a gyerekünket, ha mindkettőnknek azonos az anyanyelve?

Ebben sokat számít a nyelv elsajátításának ideje: ha az egyik szülő legalább elfogadható szinten beszél egy idegen nyelvet, akkor célszerű már a korai gyermekkorban elkezdeni azt, hogy az idegen nyelvet beszélő szülő azon a nyelven beszél a gyermekhez. De megoldás lehet az is, ha a kicsihez először a saját anyanyelvén beszélünk, de még gyermekkorában elkezdjük a másik nyelv használatát is megtanítani neki. Erre manapság rengeteg lehetőség van: idegen nyelvű bölcsi, ovi és kétnyelvű általános, illetve középiskolák is a segítségünkre lehetnek.

A nyelvtanuláshoz sosincs késő, így felnőttkorban is elkezdhetjük. Ilyenkor célszerű elutazni egy olyan országban, ahol abban a kulturális közegben lehetünk, ahol a kívánt nyelvet a lehető legjobban el tudjuk sajátítani.  

Hogyan csoportosíthatjuk a kétnyelvűeket?

  1. A nyelvi kompetenciát kétféle módon különböztethetjük meg: az egyik az, hogy mennyire beszéli azonos szinten a két nyelvet az egyén, vagy épp ellenkezőleg, melyik nyelv az, amelyiket jobban tudja, mint a másikat.
  2. Ha a nyelv eredetét vesszük alapul, megfigyelhetjük, hogy ki az, aki természetes módon sajátított el egy nyelvet. Ezek a fiatalok sokszor helytelenül írnak, rosszul alkalmazzák a nyelvtani szabályokat, mert csak hallás alapján tanultak meg (például otthon) egy idegen nyelvet. A másik kialakulási mód a mesterséges, azaz az intézményes nyelvoktatás.
  3. A harmadik szempont a kiterjedés szerinti:ez azt jelenti, hogy az eltérő anyanyelvű közösségek kölcsönösen sajátítják-e el egymás nyelvét. A válasz egyszerű: egyoldalú, ha nem, és kétoldalú, ha igen.

Előnyök

Ha a szülők megegyeznek abban, hogy mindketten csak a saját anyanyelvükön beszélnek a gyermekükhöz, akkor az számos előnnyel járhat a kicsi későbbi életére. Ha a baba születésétől kezdve két külön nyelvet hall és tanul meg, akkor már ovis korára tágabbak lesznek a kommunikációs lehetőségei a társainál. Mire az iskoláig eljut a kommunikációs csatornái megsokszorozódnak és sokkal könnyebben sajátít el új nyelveket, azoknál a diáktársainál, akik még csak akkor kezdnek bele komolyabb szinten a nyelvtanulásba.

Bizonyított tény, hogy a kétnyelvű gyerekek sokkal elfogadóbbak más kultúrákkal szemben és toleránsabban viselkednek más nyelvi és etnikai társaikkal szemben. Arról nem is beszélve, hogy a két- vagy többnyelvűség segíti az egyén kognitív fejlődését. Sikeresebb lesz a munkájában, terjeszkedni több nemzetközi területekre is, hiszen a nyelvi adottságai meglesznek hozzá.

Hátrányok

Egy kétnyelvű gyermek esetében nemcsak előnyökről, hanem hátrányokról is beszélnünk kell. Sokszor előforduló probléma, hogy a gyermek egyik nyelvet sem tudja teljesen mértékben elsajátítani ezért félnyelvűség, úgynevezett kevert-nyelvűség alakul ki nála. Ez azt jelenti, hogy egyik nyelvet sem fogja a későbbiekben helyesen használni. De gyakran hallani olyan esetekről, amikor az egyik nyelv (például az egyik szülő idegen nyelve) nagyobb presztízsű lesz a kisgyermek számára, emiatt a saját anyanyelve sérül. Veszít presztízséből, sőt, stigmatizálódhat is. Ez azt jelenti, hogy csökkenhet az érzelmi és kulturális kötődése az anyanyelvéhez. Ha ezt nem veszik időben észre a szülők, akkor az az anyanyelv elvesztésével vagy nyelvcseréjével járhat.

Összegzésként: Sokan vitatják, hogy mikor és mennyire kell komolyan venni a nyelvtanulást, de a munkaerőpiac, a társadalmi változások és a népességvándorlás kifejezetten igényli azt, hogy egy XXI. századi fiatal minél hamarabb, minél több nyelven beszéljen. És ne csak alapszinten, de a lehető legválasztékosabban és a legmagabiztosabb módon.