Kevés a teje? Valószínűleg téved, ez a tejpszichózis!

Szoptatni jó, és örülök, hogy nekem sikerült, bár szülés után úgy nagyjából fél évig, a hozzátáplálás megkezdéséig napi rendszerességgel idegeskedtem, hogy elég lesz-e a tejem. Volt olyan időszak, amikor csak kicsit aggódtam, és volt, amikor kétnaponta kétségbeesetten emaileztem a szoptatási tanácsadónak, hogy tuti, hogy kevés a tejem, most már biztos, nem lesz elég, elfogyott, elapadt, kész, vége, tápszer.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2014. június 11. Gyarmati Orsolya

Szoptatni jó, és örülök, hogy nekem sikerült, bár szülés után úgy nagyjából fél évig, a hozzátáplálás megkezdéséig napi rendszerességgel idegeskedtem, hogy elég lesz-e a tejem. Volt olyan időszak, amikor csak kicsit aggódtam, és volt, amikor kétnaponta kétségbeesetten emaileztem a szoptatási tanácsadónak, hogy tuti, hogy kevés a tejem, most már biztos, nem lesz elég, elfogyott, elapadt, kész, vége, tápszer.


Szerencsére ő mindig biztosított róla, hogy elég lesz az, hiszen nézzek csak rá a gyerekre, hízik, mint a kismalac. Azt hittem, egyedül én vagyok őrült, míg nem beszéltem a barátnőmmel, aki egyszerűen csak „tejpszichózisnak” nevezte az egészet: hozzám hasonlóan ő is menetrendszerűen minden este beszorongott – kezében egy jól táplált, erős, egészséges, vidám kisfiúval – hogy kevés a tej, éhezik a gyerek.

Mint kiderült, az orvostudomány is hallott már a dologról: Perceived Insufficient Milk a szindróma neve, amit magyarul „kevésnek észlelt tej”-jelenségnek fordíthatunk. Értelemszerűen azt jelenti, amikor egy anyuka azt hiszi, hogy csecsemő gyermeke számára nem termel elég anyatejet, pedig de.

A hozzáértők szerint ennek leggyakrabban az az oka, hogy a normál babaviselkedés egyes elemeit tévesen éhségként vagy a tápanyagellátással való elégedetlenségként értékelünk. Magyarul, a nem éhes babára azt hisszük, hogy éhes. Ez nem nehéz: első gyerekes anyukaként szinte akármikor sírt a baba, azt gondoltam, éhes, de ha véletlenül mégsem, akkor anyukám, anyósom vagy egy jószándékú járókelő vetette fel, hogy biztos azért sír, mert éhes.