Kevesebb pénz jut egy diákra

A minap ismertették az OECD Education at a Glance című, az oktatás állapotát elemző jelentését.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
iskola
2013. június 27. bencze.aron

A minap ismertették az OECD Education at a Glance című, az oktatás állapotát elemző jelentését.


Egyre több nő szerez diplomát, a középfokú oktatási rendszerben szakképzésben részesülők száma is növekszik, ugyanakkor csökkenőben van a tanárok fizetésének reálértéke, valamint az egy diákra eső oktatási kiadások mértéke – derül ki a kutatás legfrissebb adataiból. Az Education at a Glance az Eurostat, az UNESCO és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének adatait használja fel, összesen 34 OECD tagországot vizsgálva. Ezek közül 21 uniós tagország található, többek között hazánk is.

Csökkenő „fejpénz”

A jelentés megállapítja, hogy az oktatási célokra fordított kiadások egy diákra lebontott összege csökkenő tendenciát mutat. 2010-ben ez az összeg 6900 euró volt. Az uniós OECD-államok átlaga ennél valamivel jobb, 7200 euró volt. Az Európai Bizottság ugyanakkor kiemeli, hogy öt EU-országban (Bulgária, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovákia) az oktatásra fordított és a GDP százalékában kifejezett kormányzati kiadások egyrészt alacsony összegű beruházást jelentenek abszolút értékben, másrészt pedig 2008 óta csökkenő tendenciát mutatnak. Ez aggodalomra ad okot.

Olaszországban és Görögországban, valamint Írországban és Spanyolországban ugyanakkor 20% fölötti azoknak a 15–29 éves fiataloknak az aránya, akik sem az oktatásban, sem a foglalkoztatásban nem voltak jelen 2011-ben. A három dél-európai országban a tavalyi uniós adatok szerint tovább romlott a helyzet. Az OECD-átlag 2011-ben 15% volt.

Nagy különbségek

A vizsgált uniós országokban nagyon magas azoknak az aránya a középfokú oktatásban, akik szakképzésben részesülnek, ugyanakkor nagyon nagy különbségek figyelhetők meg a tagállamok között. Egyes országoknál ez 70 százalék fölötti számot jelent – ez jellemző Ausztriában, Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Finnországban és Szlovákiában – míg más államokban – az Egyesült Király­ságban, Észtországban, Görögországban, Írországban és hazánkban – ez az arány legfeljebb 40 százalék.

A nők oktatásban tapasztalható aránya is javuló tendenciát mutat a vizsgált EU-országokban: a diplomásoknak tavalyelőtt már 60 százaléka volt nő. Matematika, természettudományok és technológia terén ugyan szintén egyre több a diplomás nő, de még csak 42 százalékra sikerült emeli arányukat.

Lemaradó tanári bérek

A tanári bérekkel kapcsolatosan nem derűlátó a felmérés. A vizsgált 21 EU-országban a tanári bérek a hasonló végzettségű és teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók jövedelmének mindössze 77-89 százalékát teszik ki, reálértéken pedig 4 százalékkal csökkentek 2009–2011 között. Ez nehézzé teheti azt, hogy a megürülő állásokat fiatal pedagógusokkal töltsék fel.