Kiderült miért vállalunk gyereket

Jó párkapcsolat, a gyermekekkel otthon nem maradó szülő magasabb jövedelme, valamint a gyes/gyed utáni biztos munkahely – ezek szükségesek ahhoz, hogy a magyarok újabb gyermek vállalására adják a fejüket.

Mint arról korábban beszámoltunk, közös kutatást indított még az év elején az ERGO Európai Regionális Szervezet és a Növekvő Hold Alapítvány.

Arra voltak kíváncsiak, vajon mi ösztönzi, mi gátolja a második, harmadik, többedik gyermek vállalását ma Magyarországon és melyek azok a tényezők, amelyek a munka és a család összeegyeztetését elősegítik.

A felmérés eredményeit nemrég publikálták, ezek összesen 918 tizenkét év alatti gyermeket nevelő szülő válaszain alapulnak.

A lényeg, hogy a gyermekvállaláshoz

• – párkapcsolati biztonság
• – egzisztenciális biztonság
• – a munka és a családi élet jobb összeegyeztethetősége
• – atipikus foglalkoztatási formák
• – rugalmasabb gyermekintézmények

szükségeltetnek a válaszadók szerint.

Mi kell ahhoz, hogy valaki újabb gyermeket vállaljon?

A válaszolók 76 százaléka szerint ez a stabil párkapcsolat függvénye. 66 százalékuk szerint közel ugyanilyen fontos a gyermekekkel otthon nem maradó szülő magasabb jövedelme, valamint a gyes/gyed utáni biztos munkahely (65%).

Terveznek-e gyereket a magyarok?

Persze ennek fényében a legfontosabb kérdés, vajon terveznek-e a magyarok gyermeket? Ebből a diagramból kiderül:

Látszik, hogy a közel hasonló arányú a gyermeket tervezők és nem tervezők aránya, meghatározó ugyanakkor a bizonytalanoké (22%).

Mivel lehet őket meggyőzni?

A magasabb összegű gyedet és gyest a válaszadók 37 illetve 41 százaléka jelölte meg pozitív ösztönzőként.

A jövedelmi viszonyokra vetítve kiderült, hogy elsősorban a közepesen kereső családok számára fontos a gyermeknevelési ellátások összege, a nagyon alacsony és a nagyon magas jövedelemmel bíró családoknál nem motiváló tényező.

A válaszadók közül azok, akik még biztosan szeretnének gyermeket a testvérkapcsolatok jelentőségét (42%), a több gyermek, nagyobb család utáni vágyat (25%), a gyermek és a család értékét (24%), valamint az otthonról hozott minták szerepét (18%) emelték ki. A testvérkapcsolatokat részben a gyermekek szocializációja, fejlődése szempontjából tartják fontosnak, részben azért, hogy felnőttkorukban a testvérek tudjanak egymásra támaszkodni, egymást segíteni, ha a szülők már nem lesznek.

Mi ösztönözheti a gyermekvállalást?

• —    Biztos munkahely, ahová visszatérhet: 65% / 14%
• —    Magasabb jövedelem a másik szülőnél: 66% / 13%
• —    Biztos párkapcsolat: 76% / 12%

Sokan fontosnak tartanák a családi, családon belüli változásokat is:

• —    Párja jobban bekapcsolódna a gyereknevelésbe: 25% / 28%
• —    Párja jobban bekapcsolódna a háztartásba: 18% / 32%
• —    Több rokoni segítség: 30% / 29%
• —    Több fizetett segítség:  26% / 36%

A felmérésben részt vevőknek nagyon kis, mindössze 8 százaléka gondolja ösztönző erőnek a gyermek nemének megválasztását, 79 százalékukat ez nem érdekli.

Az anyagiak és a korunk miatt nem vállalunk gyereket

A gyermeket már biztosan nem vállalók legnagyobb gátként az anyagi okokat (41%), és az életkort (28%) jelölték meg, valamint azt, hogy eljutottak fizikai és lelki teherbírásuk határára (20%).

Érdekes, hogy az anyagi okok között nem a létbizonytalanság szerepel az első helyen, hanem az az indok, hogy a szülők szeretnének minden megadni a meglévő gyerekeknek, illetve azt gondolják, hogy több gyermek taníttatását, életkezdését már nem tudnák finanszírozni. A válaszadók 18%-a pedig azért nem tervez több gyermeket, mert elérték a tervezett gyermekek számát.

A felmérésben külön rákérdeztek, melyek azok a megoldások, amelyekkel összeegyeztethetőbbé válna a családi élet és a munka.

Nem meglepő, hogy a részmunkaidős, atipikus foglalkoztatási formákat preferálnák a legtöbben (mintegy 76%), de sokan javítanának a gyermekfelügyelet rendszerén, például a bölcsődék, óvodák nyitva tartását a munkaidőhöz alakítanák.

A szöveges válaszokban – emelték ki külön a felmérést végzők – visszatérő elem volt a megértőbb, a családosakat jobban támogató munkahelyek, munkáltatók, ill. társadalom iránti igény.

A gyermekfelügyelettel kapcsolatban látható, hogy a szülők nagy része az intézményekre számít: a gyermekek 38%-a óvodában, 23%-uk bölcsődében, 5%-uk családi napköziben van, amíg a szülők dolgoznak. 15%-ukra vigyáznak a nagyszülők és csak 2%-ukra bébiszitter. 

Arra a kérdése, hogy be tudnák-e vagy tudták-e adni bölcsődébe gyermeküket, a szülők 36%-a válaszolta azt, hogy van elegendő férőhely, amely jelentős növekedés 2009-hez képest, amikor mindössze a válaszadók 5%-a látta így a helyzetet.

Használt-e a gyed extra?

A munkahellyel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kiderül, 38%-a megkérdezetteknek vissza tudott vagy tud térni a korábbi munkahelyére, 25%-uknak kell új állást keresnie. A résztvevők 35%-a úgy ítélte meg, hogy nagyon nehezen vagy nehezen talált vagy találna új állást, 38% úgy, hogy könnyen vagy nagyon könnyen, míg a közepes nehézségi fokot 26% jelölte be. A Növekvő Hold Alapítvány 2009-es hasonló kutatásában még a megkérdezettek 75%-a vélte úgy, hogy nehezen vagy nagyon nehezen találna munkát.

Gyed mellett, a gyermek 1-2 éves kora között 15% vállalt vagy vállalna biztosan kiegészítő munkát, 14% még nem döntötte el. A kiegészítő munkát nem vállalók 31%-a szerint a gyermeknek szüksége van az édesanyja osztatlan figyelmére 3 éves koráig, 30%-uk nem talált vagy találna ilyen munkát, 24% pedig nem tudja megoldani az ehhez szükséges időszakos, rugalmas gyermekfelügyeletet.