Kilenc mondat, amit a kisbabás szülők nem akarnak hallani
A kisbaba hazaérkezése után a legtöbb szülő félkómában tölti az első hónapokat. Kimerültek, frusztráltak. A családtagok és barátok természetes együttérzésükről szeretnék biztosítani az anyukát, apukát, de néha nem jól kezdenek hozzá.
A kisbaba hazaérkezése után a legtöbb szülő félkómában tölti az első hónapokat. Kimerültek, frusztráltak. A családtagok és barátok természetes együttérzésükről szeretnék biztosítani az anyukát, apukát, de néha nem jól kezdenek hozzá.
Lehet, hogy jó szándék vezérel minket, amikor tanácsot szeretnénk adni vagy bátorítani akarjuk az új szülőket, de rosszul megválogatott szavaink akár kapcsolatunk romlását is okozhatják.
“Búcsút mondhatsz az alvásnak”
Vannak szülők, akik imádnak szörnyű és negatív dolgokat mesélni a gyermekes élet gyötrelmeitől. Az anyuka, aki épp alváshiánytól szenved, miközben gyermekágyas idejét tölti emlőgyulladással és egyéb fájdalmakkal küzdve, lehet, hogy elsírja magát erre a kijelentésünkre vagy taszítunk rajta egyet a depressziós állapot felé. Biztosan nem ezt szeretnénk elérni. Az új anyukát úgy támogathatjuk, ha bátorítjuk és arról a jogos reményről beszélünk, hogy ez az állapot jobb lesz, ahogy kialakul a napi rutin.
“Ezt nem jól csinálod”
A legtöbben szívünk mélyén tudjuk, hogy a néhány hetes kisbabáját gondozó fáradt és nyűgös anyukának nem mondjuk el szemtől szemben, ha nem úgy végzi a baba körüli teendőket, ahogyan szerintünk helyes lenne. Ha mégis, ezzel fárasztjuk a kisbabás szülőket, úgy érezhetik, hogy semmit sem tudnak jól csinálni.
A legjobb, amit tehetünk, hogy kéretlenül nem adunk tanácsokat, főleg nem ítéljük meg azt, amit babájuk körül tesznek. Akár szoptat a kismama vagy üvegből etet, együtt alszik a babával vagy külön szobában, a családtagok és barátok feladata, hogy támogassák abban, amit csinál. Ha pedig úgy látjuk, hogy valamiben nagyon nem szokványos módot választottak és ez nem jó a babának, kedvesen is elmondhatjuk véleményünket, nem megbántva őket.
“Az én kisfiam mindig átaludta az éjszakákat”
Bátran kijelenthetjük, hogy az a baba, aki világra jövetele után minden éjszakát átalszik, olyan, mint a mesebeli unikornis. Vagyis nem létezik. Természetesen vannak picúrok, akiknek jobb az “alvókája”, mint társainak, de az, hogy erről tudomásunk van, nem segít, ha a mi babánk alig alszik vagy rendszertelenül ébren tart minket.
Sőt, ha az orrunk alá dörgölik, milyen fantasztikus kisbaba volt a szomszéd Marcika, csak saját módszereinket és képességeinket fogjuk megkérdőjelezni, ha a mi babánk nem hagy aludni. Ne piszkáljuk az új szülőket azzal, hogy más jobban járt ebben az időszakban. A kisbabák először átlagosan 4-5 órát alszanak egyhuzamban, ezután felébreszti őket természetes túlélőösztönük és meg kell őket etetnünk. Ne feledjük, nincs két egyforma természetű kisbaba. Lehet, hogy Marcika jó alvó volt, de nappal ő is kikészítette az anyukáját.