Kiskorunkban eldől, hogyan tudunk szeretni
Amikor csütörtök este hosszú, kígyózó sorokat látunk a Kazinczy utcán, nem feltétlenül az ugrik be, hogy biztosan egy híres pszichoanalitikus elméletalkotó tart ma előadást az ELTÉ-n, pedig ezúttal erről volt szó: az Áttétel Fókuszú Pszichoterápia képzés szervezői Otto F. Kernberget hívták meg előadást tartani.
Amikor csütörtök este hosszú, kígyózó sorokat látunk a Kazinczy utcán, nem feltétlenül az ugrik be, hogy biztosan egy híres pszichoanalitikus elméletalkotó tart ma előadást az ELTÉ-n, pedig ezúttal erről volt szó: az Áttétel Fókuszú Pszichoterápia képzés szervezői Otto F. Kernberget hívták meg előadást tartani.
A nyilvános előadás végül annyi érdeklődőt vonzott, hogy új helyszínt kellett választani, majd egy plusz termet megnyitni, és így is több mint egy órával az előadás előtt már hosszú sorok álltak az utcán a belépőjegyért. Őszintén tartottunk a H&M tervezői kollekcióit kísérőkhöz hasonló jelenetektől, amikor majd élemedett korú analitikusasszonyok kapnak hajba az utcán hipsztersálas pszichológushallgatókkal, hogy közelebbről hallgathassák, hogyan kell szeretni – de szerencsére a résztvevők szakmájukhoz méltó higgadtsággal viselkedtek.
Kernberg szerint az érett szeretet-kapcsolat, magyarul a jó párkapcsolat bonyolult téma és mindenkit érint, vagy legalábbis érintenie kellene. Mi nem tudjuk, hány embert érint valójában, de az biztos, hogy sokakat érdekel.
De hogyan kell szeretni?
Kernberg már az előadás első mondataiban figyelmeztet, hogy majd helyén kezeljük mondandóját. Hiszen ha arról beszélünk, ami ideális, akkor nagy a veszélye, hogy csak elszomorodunk, hogy mi nem tartunk itt. Ezért figyelmeztet arra, hogy ő csupán egy elméleti modellt vázol fel és nem kívánja a tökéletesség receptjét megadni. Kár.
Otto F. Kernberg pedig biztos tudja: első feleségével több, mint ötven évet élt le, annak haláláig, második házassága pedig jelenleg is tart. Emellett a professzor a múlt századi és a kortárs pszichoanalízis kiemelkedő alakja, nevéhez számos elméleti és gyakorlati újítás fűződik, többek között a tárgykapcsolat-elmélet továbbgondolása, a határeseti (borderline) személyiség terápiájának fejlesztése, a nárcizmus elméleteinek gazdagítása, valamint az áttétel-fókuszú pszichoterápia kidolgozása.