Korhatáros internet?!

Várhatóan novemberben kerül az Országgyűlés elé az a törvényjavaslat, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának részvételével készít az igazságügyi tárca a kiskorúak káros médiatartalmaktól való védelme érdekében. A tervezet része a világhálón elérhető tartalmak korhatári besorolásának jelzésére vonatkozó előírás, a kiskorúakra veszélyes anyagok kötelező jelzése.

A több jogszabályon is változtató salátatörvény célja a többi között az internetes szűrőprogramok terjedésének elősegítése, valamint annak elérése, hogy a közintézményekben csak szűrt tartalmakhoz férjenek hozzá a gyermekek. A végső cél azonban nem egy önálló törvény megalkotása, hanem sokkal inkább az egyes konkrét és leginkább súlyosnak tekinthető problémák megoldására fókuszáló, több jogszabályt is érintő javaslatcsomag kidolgozása, és olyan gyermekvédelmi gyakorlat elősegítése, amely eredményesen képes reagálni a felmerülő problémákra. A munka idén tavasszal kezdődött az NMHH Médiatanácsa, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium között.  Ezután a koncepciót kidolgozó munkatársak  a  társadalmi  egyeztetés  során  több  mint hatvan szakmai   és  civil  szervezetnek  küldték  meg  célzottan  a  munkaanyagot véleményezésre,  ezenkívül  a Médiatanács blogján keresztül lehetőség nyílt arra, hogy minden érdeklődő észrevételt tegyen.

Legfontosabb jogszabályi változások

Mint megtudtuk, az NMHH Médiatanácsának álláspontja szerint a két legfontosabb javaslat az internetes tartalmak klasszifikációjára és a kiskorúak személyhez fűződő jogainak védelmére vonatkozó előírás. A szóvivői iroda ezzel kapcsolatosan arra is emlékeztetett: a hagyományos rádiós és televíziós médiaszolgáltatásokban már bő egy évtizede törvényi kötelezettség a műsorszámok korhatár-besorolása, de az internetes sajtótermékek esetében is törvényi előírás a figyelmeztető jelzések alkalmazása a gyermekek fejlődésére káros tartalmak esetén.  A javaslat hasonló kötelezettséget terjesztene ki valamennyi internetes tartalomra, amely  betartását  a nyilvánosság  erejének  felhasználásával  segítené elő. Az előírások be nem tartása  esetén  a  törvény  lehetővé  tenné,  hogy  a  szóban  forgó ügy a Gyermekvédelmi Média-kerekasztal elé  kerüljön, ami remélhetőleg  egy hatékony önszabályozási mechanizmus kialakulását segíti elő.A másik, a gyermekek személyiségi jogainak hatékony védelmét elősegítő javaslat azt célozza, hogy a szerzői jogi jogsértések kapcsán jelenleg is működő ún. értesítés-eltávolítási eljárás alkalmazási körének bővüljön. Ennek értelmében a gyermekek személyiségi jogát sértő internetes tartalom (fénykép, mozgókép, írott szöveg) közzététele esetén hatósági vagy bírósági eljárást megelőzően szabályozott formában biztosított lenne annak a lehetősége, hogy az állampolgárok az érintett tartalom eltávolíttatására szólítsák fel a szolgáltatót, és ha ez eredménytelen, akkor pedig a Gyermekvédelmi Média-kerekasztalhoz fordulhassanak.

Gyermekvédelmi Média-kerekasztal

A tervek szerint a jövőben egy úgynevezett Gyermekvédelmi Média-kerekasztal jönne létre. A kezdeményezés részleteiről szólva a szóvivői iroda úgy fogalmazott, a kerekasztal egy javaslattevő, véleményező testület lenne, amely összefogná a kiskorúak védelmével foglalkozó szakmai és civil szervezeteket, illetve a szolgáltatók szakmai-érdekképviseleti és önszabályozó szervezeteit. Így az internetes gyermekvédelem területén felmerülő kérdésekre gyorsabban születhetnek meg a válaszok, és hamarabb eljuthatnak a megfelelő illetékes szervhez. Ezen túl ajánlások kibocsátásával elősegíthetné az önszabályozás irányába terelni a piaci szereplőket,  így  a  javasolt  szabályozási  koncepciók,  előírások is – a nyilvánosság  erejének felhasználásával – nagyobb hatékonysággal ültethetők át a gyakorlatba.

A kerekasztal résztvevői között valamennyi érdekelt, így az állami szerveken túl a nagyobb gyermekvédelmi szervezetek, valamint a piaci szereplők képviselői is megtalálhatók lennének.  A testület működésére mintául a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) szolgálhatna. Az NMHH Médiatanácsának álláspontja szerint a testület elősegítené a társadalmi párbeszédet és a széles szakmai meghozott gyermekvédelmi döntéseket.