Külföldre viszik a magyar gyerekeket

Egyetlen esztendő alatt több mint negyedével nőtt a külföldi családok által örökbe fogadott magyar gyermekek száma. A szakember szerint a jelenségnek az az oka, hogy hazánkban mindenki csecsemőt szeretne örökbe fogadni, az óvodások, és főként az iskoláskorúak már szinte senkinek sem kellenek, ahogy a fogyatékkal élő gyermekek sem.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2016. július 09. Gyarmati Orsolya

Egyetlen esztendő alatt több mint negyedével nőtt a külföldi családok által örökbe fogadott magyar gyermekek száma. A szakember szerint a jelenségnek az az oka, hogy hazánkban mindenki csecsemőt szeretne örökbe fogadni, az óvodások, és főként az iskoláskorúak már szinte senkinek sem kellenek, ahogy a fogyatékkal élő gyermekek sem.


Döbbenetesen alakulnak az utóbbi időszakban az örökbefogadási adatok hazánkban. Folyamatosan nő ugyanis azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek csak külföldön találnak családot. A kormányzati portálon szereplő statisztika szerint tavaly a titkos örökbefogadások során összesen 507 gyermeknek sikerült családot találni, közülük azonban 165-en külföldre kerültek. Ez azt jelenti, hogy a titkos örökbefogadások 33 százalékánál a gyermek elhagyja szülőhazáját, tehát minden harmadik örökbe fogadott magyar gyermek másik országban nevelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként 2014-ben még csupán 129-en kerültek külföldi családhoz, vagyis egyetlen esztendő alatt több mint negyedével nőtt a külföldi családok által örökbe fogadott gyermekek száma.

A magyaroknak nem kellenek a roma gyermekek

A Magyar Nemzet megpróbált utánajárni, mi állhat a jelenség hátterében. A magyarázat lesújtó: a magyar családoknak nem kellenek a már iskolába járók, különösen a romák és a fogyatékkal élők, külföldön azonban őket is várják.

– Csak annak a gyereknek kereshetnek külföldön örökbe fogadó szülőt, akinek Magyarországon nem találtak családot. Hazánkban azonban mindenki csecsemőt szeretne – mondta lapunknak a Gólyahír Egyesület elnöke.

Mórucz Lajosné szerint az életkor előrehaladtával egyre kevesebb az esélye a gyermeknek arra, hogy örökbe fogadják itthon, ha pedig eléri az iskoláskort, erre az esélye gyakorlatilag nullára csökken.

A helyzetet súlyosbítja, hogy sok, gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermek csecsemőkorában nem adható örökbe, ugyanis még nem mondtak le róla végleg a szülei, illetve a gyámhatóság nem hozott ilyen irányú döntést. Sokan közülük akár tízévesek is lehetnek már, mire örökbe adhatóvá válnak, akkor azonban már sok esetben senki nem szeretné a családjába fogadni a gyermeket.