Kutyastrand: Meg kell tanulnunk egymás mellett élni

Az idei nyáron számos partszakasz és étterem vált kutyabart hellyé, aminek sokan nagyon örültek, míg mások felháborodásuk jeléül tiltakozásba kezdtek. Vajon tényleg ekkora baj, ha a kutyások köztünk járnak?

Próbálok objektív maradni, de mivel én is a kutyások táborát erősítem azt kell, hogy mondjam nem értek teljesen egyet azzal, amikor a nem kutyások a kutyabarát helyek ellen tiltakoznak.

Kutya etikett!

Sokan gondolják úgy, hogy a kutyáknak semmi keresnivalójuk nincs a strandokon, mert koszosak, betegséget terjesztenek és szocializálatlanok, pedig ez nem igaz. Vagyis de, de csak akkor, ha a gazdája nem figyel oda a kedvencére. Az olyan ember pedig nem is nevezhető felelős gazdinak. Aki odafigyel a kutyájára, az rendszeresen felkeresi az állatorvost, elvégezteti a kötelező teszteket és odafigyel a megfelelő higiéniával kapcsolatos tanácsokra. Egy jó állatorvos ráadásul segíthet a biztonságos körülmények megteremtéséhez mind otthon, mind egy idegen helyen, valamint a kutya nevelésének fontos kérdéseiben is tud tanácsokat adni. A rendszeres állatorvosi vizsgálattal megelőzhetőek a fertőzések és egy ilyen egészséges kutyával bátran mehetünk strandolni, illetve kicsik és nagyok közelébe. 

Egy felelős gazdi tudja, hogy mire kell odafigyelnie: íme egy lista a teljesség igényével.

Fotó: kutyabarat.hu

Meg kell tanulnunk egymás mellett élni!

„Lehet kutya nélkül élni, de nem érdemes” – vallják a kutyatartók, akik szívesen viszik magukkal házikedvencüket a nyaralásuk alkalmával. Éppen ezért nagyon jó dolog, hogy egyre több kutyastrand és kutyabarát hely nyílik országszerte.

Sokan gondolkodnak úgy, hogy a kutya nem való olyan közösségi helyekre, ahol gyerekek vagy várandós nők is lehetnek, pedig a legtöbb esetben a kutya jóval tisztább és egészségesebb, mint némelyik ember. Egy felelős gazdi ugyanis nagyon odafigyel „gyermeke” egészségi állapotára.

A kistestű kutyámmal már mi is voltunk közösen fürdőzni és úgy tapasztaltam, hogy a gyerkőcök imádják, amikor játszhatnak a kutyámmal. Persze ennek is megvannak a maga szabályai: a gyerek szüleinek illik megkérdezni – ha más nem biztonsági okokból -, hogy a kicsi megsimogathatja-e az állatot. Vannak ugyanis olyan ebek, akik nem szeretik, ha vadidegenek simogatják őket. Szerencsére az én kutyám nem ilyen, így többször előfordult, hogy órákig szaladgált a parton az őt simogatni vágyó lurkókkal.  

Meg kell tanulnunk békében élni egymás mellett és elfogadni azt, hogy valaki a kutyáját is szeretné magával vinni a nyaralása alkalmával. Szülőként sem hagynánk otthon a gyerkőcöt csak azért, mert még nem “szocializált” a viselkedése teljesen és mondjuk belepisil a vízbe… 

Várandósan van ok félelemre?

A várandós anyukáknak nem kell jobban tartaniuk a fertőzésveszélytől, mint egy hétköznapi strandon. Egy kismama ráadásul sokkal jobban odafigyel a higéniára, a rendszeresen kézmosásra, így sokkal kevésbé kell attól tartania, hogy elkap valamit. Amire célszerű odafigyelniük az anyukáknak egy közös strandolásnál az a pocak, nehogy játék közben a kutyus véletlenül megrúgja vagy nekiugorjon.

Szálljunk magunkba!

Szülőként és/vagy gazdiként az a dolgunk, hogy odafigyeljünk a „gyerekeinkre”. Sokak szerint a kutya nem való strand közelébe, mert belepiszkít a vízbe, pedig ez nem igaz. Ezzel szemben gyerekek és felnőttek rendszerint pisilnek oda, ahol épp fürdőznek. A gazdi felelőssége azonban abban rejlik, hogy a parton összeszedi a kutyaürüléket (és ki is dobja). Mindenkire lehet rosszat mondani, lehet egymásra mutogatni, de mindkét csoport tagjai közt van olyan, aki nem tartja be a szabályokat és figyelmen kívül hagyja a többiek igényeit, kényelmes fürdőzését. A megoldás talán az, hogy elfogadjuk egymást, és mindenki arra törekszik, hogy a saját háza táján rend legyen.